Ment-eelőrébb?

Kovács Bea

Az utazási szabályok lazulása, a kötelező maszkhordás elhagyása sokat javított az emberek közérzetén és pszichés egészségén, ami ellenállóbbá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. Az elmúlt hetekben megjelent új Covid-variáns azonban ismét felfuttatta a járványgörbét. Ám miközben Európában sorra jelentenek be szigorításokat, itthon ennek még nyoma sincs.

A fertőzöttségi adatokat csak hetenként egyszer teszik közzé, de már ebből és a szennyvíz víruskoncentrációjából is jól látszik, hogy június közepe óta folyamatosan emelkedik a megbetegedések száma. Ráadásul – mivel a mentőszolgálat már nem végez PCR-teszteket – sokan az olcsó, otthoni teszteket használják, ezek eredménye pedig nem jelenik meg a statisztikákban. A központi tájékoztató oldalon május óta nem közlik az elvégzett tesztek számát; ez is hozzájárul annak a hamis biztonságérzetnek a kialakulásához, hogy itthon csupán tizedannyi fertőzött van, mint a szomszédos Ausztriában. Így nem is tudható, mekkora a baj.

Az oltás propagálása szinte teljesen megszűnt, és júniustól mostanáig csak péntekenként lehetett regisztráció nélkül felvenni a vakcinát az oltópontokon, ami a jövő héttől kiegészül a keddi nappal. Időpontot foglalni megyénként egy, maximum két kórházba lehet, és a szabad időpontok kis száma miatt az elmúlt két hétben mindig volt olyan megye, ahol egy-két napot is várni kellett, míg lesz egy szabad hely.

Pedig nagy szükség lenne újabb oltási kampányra, a magyarok legnagyobb része ugyanis nem rendelkezik kellő mértékű védelemmel – mondja Duda Ernő professzor, hozzátéve: a most terjedő BA.4, BA.5 Covid-variánsok nem közvetlen leszármazottai annak a vírusnak, ami ellen a vakcinák készültek, és a terjedésük módja is más. Mivel az új variánsokat náthavírusként azonosítja a szervezet, nem alakít ki ellenük tartós védelmet. A sejtes immunitás természetesen hosszú távon is fennáll, tehát súlyos szövődményekre régebbi oltással sem kell számítani, de a fertőzés és a gyors terjedés elkerülése miatt jó, ha időnként – a professzor szerint 3-4 havonta – újraoltatjuk magunkat. „Nem az oltások száma a legfontosabb, hanem az, hogy milyen régen kapta a páciens az utolsó ismétlő adagot” – mondja Duda Ernő. Jelenleg mindössze 140 ezer embernek van 4 hónaposnál frissebb, 862 ezer embernek pedig félévesnél nem régebbi oltása.

Azt, hogy a beadásra váró oltóanyaggal hányadán állunk, szintén nem könnyű feltérképezni. A kormány március óta nem számolt be újabb adag vakcina rendeléséről vagy érkezéséről, és a rendelkezésre álló mennyiséget is csak saccolni lehet. Összesen 30,6 millió adag vakcina érkezett Magyarországra, amiből 16,8 milliót már biztosan beadtak. A fennmaradó tételek is bőséggel kielégítenék az igényeket, de számolni kell azzal is, hogy ebből közel 6 millió adagot a kormány elajándékozott, és hogy az összes jelenleg elfogadott oltásnak 6–9 hónap a felhasználhatósági ideje. A Szputnyik oltásoknak például a 10 százaléka végezte emiatt a kukában (az orosz vakcinával – hasonlóan a kínaihoz – már nem is oltanak), az AstraZeneca-készítményeket pedig még 2021 végén elajándékozta a kormány, hogy ne jussanak hasonló sorsra. Arra, hogy pontosan mennyi lejáratközeli vakcina van most az országban, és mennyi ment veszendőbe, a Nemzeti Népegészségügyi Központ lapzártánkig nem válaszolt, de a rendelkezésre álló adatokból kiindulva fennáll a lehetősége, hogy még ha nagy gonddal tárolták is az oltóanyagokat, a készlet egy része „ránk romlik”. Annak ellenére, hogy a magyarok jelentős részének indokolt lenne ismétlő oltást kapnia. ¬ Iványi Blanka