Horváth Péter

Portré

2022. július 14.

Fazekas Istvan

Horváth Péter

bioinformatikus

„Érdekes dolgokkal foglalkozni és meggazdagodni” – avat be a motivációiba a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének 41 éves igazgatója, akinek a rákkutatásban is előrelépést ígérő, mesterséges intelligenciára épülő egysejtszintű mikroszkópos képfeldolgozási eljárásról szóló cikkét nemrég közölte a Nature folyóirat. Orosházán született, édesanyja óvónő, édesapja géplakatos, aki a rendszerváltás hajnalán hozta létre kis fémipari cégét, a fiuk számítógépezett és áramköröket forrasztott. „Villamosmérnöknek készültem, de rossz sorrendben töltöttem ki a felvételi lapot” – így lett Szegeden programtervező matematikus, közben villamosmérnöknek és matematikusnak is tanult. A képfeldolgozó szoftverek ejtették rabul, műholdkép-feldolgozásból doktorált Nizzában. Ezután „a Google és a Zürichi Műszaki Egyetem jöhetett szóba”. Az utóbbit választotta. „Egy mikroszkópközpontba kerültem, azt hittem, a munkám teljesen más lesz, de csak annyi változott, hogy nem házakat, utakat vagy fákat, hanem sejtmagokat kellett keresni a programjaimmal a képeken.” Svájcból a Harvardra készült: „Már túl is voltam a sikeres interjún, amikor az SZBK-ról két magyar kutató előadást tartott Svájcban. Informatikusként mentem el Szegedről, azt se tudtam, hogy van ilyen intézmény pár sarokra a lakásunktól. Mondták, tartsak egy előadást, most ezt az intézetet vezetem, és ők a közvetlen kollégáim.” Finnországban is van egy kutatócsoportja, de most otthagyja, mert „egy izgalmasabb projektre Münchenbe, a Helmholtz központba hívtak”.

Szabadidejében horgászik: „Unalmasnak tűnik, de ott van minden pillanatban a lehetőség.” A Kanadából visszatérő magyar feleségét az interneten ismerte meg Nizzában. Szegeden élnek két gyermekükkel.

¬ Hogyan lesz egy programozóból egy biológiai kutatóintézet vezetője?

Úgy, hogy digitalizálja a biológiát. A mikroszkópos vizsgálatok során olyan sok kép keletkezik, amit lehetetlen áttekintenie és értelmeznie az embernek, vagy olyan komplex összefüggéseket kell keresni közöttük, amihez szintén a mesterséges intelligenciát (MI) kell segítségül hívni. Olyan programokat és eszközöket hozunk létre, amik az ember összes, sok milliárd sejtjét, azok működését, egymással való kommunikációját és „meghibásodásait” segítenek megismerni.