Szelektívfigyelem

A Mol a minap mutatkozott be a szemétszállításban érdekelt cégeknek. Az olajtársaság felvázolta: a korábbi 26 körzet helyett jóval kevesebb nagy régiót állítana fel, mindegyik élén egy pályázat útján kiválasztott koordinátorral. Kijelentették, hogy a jelenlegi szereplőkkel alvállalkozói szerződést kötnének, akik maguk is alkalmazhatnak további alvállalkozókat. Praktikusan tehát a Mol a jellemzően önkormányzatok által működtetett cégek infrastruktúráját szeretné kibérelni. Emellett az is elhangzott, hogy a Mol az első tíz évben 170-180 milliárd forintot invesztál a rendszerbe, ennyiből kell a begyűjtési és kezelési rendszert, valamint az infrastruktúrát fejlesztenie. Köteles továbbá az első öt évben a települési hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt építeni, és meg kell vásárolnia a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, népi nevén a kukaholdingot, illetve a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. nagy részét. Ez előrevetíti, hogy érvényben marad az az indirekt elszámolási rendszer, amelyet a kormány korábban nem egy esetben bunkósbotként használt a politikailag kompromittálódott hulladékkezelő cégek ellehetetlenítésére. Az EU-irányelv értelmében a jelenlegi 37 százalékos újrahasznosítási arányt 65 százalékosra kell emelni, míg a lerakókba legfeljebb 10 százalék kerülhet – ami komoly vállalás, tekintve, hogy most a begyűjtött szemét fele landol mindenféle feldolgozás nélkül a depókban.