Poltodiglan?
Hatezermilliárd forintot érhet, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, csakhogy azzal megszűnne Polt Péter kontrollja a fölött, ki ellen lehet vádat emelni az országban, és ki ellen tilos. A kormány hangsúlyozza, ilyen kérést nem kapott Brüsszelből, az alku mégsem kizárt, erről tanúskodik az Orbán-rendszer újabb rohama a magyar bíróságok ellen.
Brüsszeliaggályok
Az uniónak is régóta szúrja a szemét, hogy a Fidesz jó ideje próbálja leuralni a magyar bíróságokat. Legutóbb idén júliusban az EU miniszteri tanácsa ajánlotta, hogy Magyarország erősítse meg a bírói függetlenséget. Az általuk kiadott „országspecifikus ajánlás” rámutat, hogy az üzleti vállalkozások számára vonzó környezet megteremtése és a gazdasági növekedés elősegítése szempontjából kulcsfontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége, hatékonysága és minősége. A miniszteri tanács kiemelte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. Ezek között említette, hogy az Országos Bírói Tanács számára változatlanul nehézségeket okoz az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása. A Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályok az ország legfelsőbb bírósága feletti politikai befolyás kockázatát hordozzák magukban. Az ügyelosztási rendszer átláthatóságának hiánya nem teszi lehetővé a felek számára annak ellenőrzését, hogy alkalmaztak-e indokolatlan mérlegelési jogkört. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy az Országgyűlés által a bírói kar bevonása nélkül választott tagokból álló Alkotmánybíróság milyen szerepet játszhat a rendes bíróságok ítéleteinek felülvizsgálatában.
Politikusokmumusa
A magyar kormánynak nemcsak az Európai Ügyészség hatáskörei jelentenek kockázatot, hanem a szervezet élén álló román Laura Codruta Kövesi is. Románia Korrupcióellenes Ügyészségének (DNA) egykori vezetője – aki továbbra is használja volt magyar férje nevét – hosszú évek óta kérlelhetetlenül üldözi a korrupt, csaló politikusokat. A most 49 esztendős főügyésznek és csapatának egyetlen román politikus sem számított tabunak – az ellenzéki oldalon sem. Kövesi vezetése alatt a DNA csak 2014-ben több tucat polgármester (köztük a bukaresti), öt parlamenti képviselő, két volt miniszter és egy volt miniszterelnök, Victor Ponta ellen emelt vádat – utóbbi esetében pénzmosás, adócsalás és okirat-hamisítás miatt. (A volt kormányfőt 2018-ban a legfelsőbb bíróság mentette fel.) A DNA munkáját jól jellemzi, hogy központi irodája előtt rendszeresen táboroztak a legnagyobb román tévétársaságok, figyelve, hogy éppen kit visznek be kihallgatásra. A szocialista kormány kezdetektől zászlajára tűzte Kövesi kirúgását, ám ez csak 2018-ban sikerült Tudorel Toader igazságügy-miniszternek. Miután a leváltás jogszerűségére a kormány által sikeresen bedarált Alkotmánybíróság rábólintott, a jobboldali ellenzék által támogatott Klaus Iohannis államfő tavaly július 8-án kénytelen volt aláírni a felmentést. Nem csoda, hogy Kövesi európai kinevezését a román kormány minden eszközzel igyekezett megakadályozni, de a nemzetközi botrány végül letörte ellenállását, így a volt korrupcióellenes ügyész a következő években már Luxemburgból folytathatja munkáját – nemcsak Romániára, hanem szinte a teljes Európai Unióra koncentrálva.