Az EU soros elnökségét betöltő Csehország ipari és közlekedési minisztere, Jozef Síkela szeptember 9-ére összehívta az energetikáért felelős tárcavezetők rendkívüli tanácskozását, hogy megvitassák, mit lehet tenni az elszabadult energiaárak megfékezésére. Az EU-ban a földgáz a koronavírus-járvány előtti szint több mint hússzorosára drágult – Európában a tízszeresébe kerül, mint a palagáz révén a termelését felfuttató USA-ban. Az irányadó holland szabadpiaci határidős kurzus csak a múlt héten 40 százalékot emelkedett arra a hírre, hogy a Gazprom, karbantartási okokra hivatkozva, ismét elzárja az Északi Áramlat I. vezetéket. Amin már amúgy is csak a korábbi mennyiség ötöde érkezik.
A földgázár elszabadulása magával hozta az áram drasztikus, több mint tízszeres drágulását, ami az EU elszámolási mechanizmusának is következménye. A közszolgáltatók a jelenlegi szabályok szerint a kapacitás befogadásánál először a legolcsóbbat, az atomenergiából, illetve a megújuló forrásokból származó áramot veszik figyelembe, majd a kereslet kielégítésére folyamatosan a többit, a végén a napelemek és szélturbinák időjárástól függő szeszélyességét is kiegyenlítő, a rendszer stabilitását a leggyorsabban garantálni képes földgázt használó erőműveket. Az összes közül éppen a földgáz a legdrágább, ezért az áram árát ahhoz igazítják, amivel a többieknek extraprofitot nyújtanak, és a filozófia szerint ösztönzik a megújuló energiatermelésbe irányuló beruházásokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve több uniós miniszterelnök nyilatkozatából biztosnak tűnik, hogy a jövő pénteken rövid távú megoldásként felfüggesztik ezt a mechanizmust, és eloldják az áram árát a gázétól, az utóbbi drágulását pedig megpróbálják valamilyen piaci beavatkozással fékezni, és remélhetőleg visszafordítani. Az EU vezetői az európai energiaválságért az Ukrajnát megtámadó Oroszországot hibáztatják, ám a gáz- és olajszállításokat fegyverként használó Vlagyimir Putyin bűnbakká tétele aligha enyhít a gondokon. Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter arra figyelmeztetett, ha nem sikerül gyorsan ársapkát tenni a földgázra, akkor Európa 5–10 évig is „szörnyű” telek elé nézhet.
A közös fellépést sürgeti, hogy már számos tagállam saját árkorlátozást hozott, s amelyek még nem, azok közül is egyre többen kilátásba helyezték, miközben a tét már az, hogy lesz-e télen elég energia a lakosságnak és az iparnak. Spanyolország és Portugália az EU jóváhagyásával a gázt használó áramtermelőknek kifizeti a megawattóránként rögzített 40 euró és a valós beszerzési ár közti különbséget. Franciaországban a földgáz árát a tavaly októberi szinten fagyasztották be, az áramét is rögzítették, az üzemanyagét pedig támogatják. Mindez azonban drága mulatság, a brüsszeli Bruegel Intézet becslése szerint augusztus elejéig Berlin 60,2, Párizs pedig 44,7 milliárd eurót fordított a lakosság terheinek enyhítésére. ¬
