Gyöngyösi Márton

Portré

2022. szeptember 1.

Béli Balázs

Gyöngyösi Márton

a Jobbik elnöke

„Sok országban éltünk, a szüleim nyitottságra és tiszteletre tanítottak a különböző kultúrák iránt, de arra is, hogy ne váljunk kozmopolitává, ne veszítsük el a kötődésünket hazánk iránt” – mondja a 45 éves politikus. Apai ágon ősei Bács-Kiskun megyei gazdálkodók voltak, „de a kilenc gyerek mindegyikének már nem jutott föld, így nagyapám építészmérnök lett”. A szülők pedig külkereskedők, akik az ő születése után azonnal édesapja új állomáshelyére, Egyiptomba utaztak. Az általános iskolát már itthon kezdte el, de három év múlva ismét utaztak. Két év Bagdad következett az iraki–iráni háború idején, majd egy év Kabul. 1988-ban az afganisztáni helyzet olyan veszélyessé válik, hogy őt egy indiai bentlakásos iskolába küldték. „A világ bármelyik pontára le lehetne dobni, gyorsan alkalmazkodnék, tudnám, mi az ehető, és jól is tudnám érezni magam.” A gimnáziumot itthon végezte, az egyetemet ismét külföldön: közgazdaságot és politikatudományt tanult a dublini Trinity College-ban, ott lett adótanácsadó a KPMG-nél. 8 év után kérte magát Budapestre, itt ismerte meg későbbi feleségét. Az esküvő napján, 2007-ben átment a konkurenciához, az Ernst & Younghoz. „Bár a feleségem elment gyesre, én elfogadtam Vona Gábor felkérését, hogy induljak a választásokon.” Vona távozása után a párt elnökhelyettese és frakcióvezetője lett. Az utóbbi posztot Jakab Péter vette át tőle, miután ő 2019-ben a Jobbik uniós parlamenti mandátumát foglalhatta el. Jakab bukása után lett a párt elnöke.

Nagykovácsiban van családi házuk, de Brüsszelben él a családjával, 14 éves fia ott jár angol iskolába: „Nagyon élvezi, ebben rám ütött.” A felesége karrierváltás előtt áll, pszichológusdiplomát szerez. Kedvenc sportja a lovaglás volt, de egy baleset óta inkább úszik.

¬ Hogyan élte meg gyerekként, hogy folyton költöztek egyik országból a másikba?

Természetesnek vettük, hogy menni kellett, ahová apámat helyezték. Amikor nyolcévesen Irakba készültünk, az ottani német iskolába akartak beíratni, mert valamicskét magamtól megtanultam németül. De ezt fel kellett turbózni. Apám külker vonalon tíz perc alatt szerzett egy NDK-beli családot, letárgyalta, hogy egy hónapra fogadjanak be, ezért cserébe nyárra odaadjuk a balatonföldvári nyaralónkat. A következő héten már úton voltam. Édesanyám kikísért, de másnap már indult haza, vissza egyedül jöttem. Biztos szorongtam, de úgy fogtam fel, mint egy feladatot. Amikor végre megtanultam németül, mehettem a kabuli angol iskolába, majd Indiába. Elég jól ki vannak találva az angol bentlakásos iskolák, rengeteg izgalmas közösségi élménnyel szolgálnak.