Végetértegyfejezet

A ma élő britek mintegy 90 százaléka számára II. Erzsébet volt az egyetlen uralkodó, akit ismertek, s a halálával számos változással szembe kell nézniük a mindennapi élet területén. A himnusz szövege, illetve a megszólítások címzettje a legegyszerűbb, ebben segít az angol nyelv, ahol a férfi és a női egyes szám harmadik személyű névmás alakjai, illetve a király és a királynő megnevezése is egy szótagú, egymással könnyen cserélhetők. A változás miatt ugyanakkor sok névjegyet kénytelenek lesznek majd kidobni azok a tárgyaló ügyvédek, akik büszkén viselik királyi jogtanácsosi címüket, mert az mostantól King’s Counsel (KC) lesz Queen’s Counsel (QC) helyett.

Komolyabb logisztikát igényel a fizetőeszköz, az angol font, amelyből 4,7 milliárd darab bankjegy van forgalomban – 82 milliárd font összértékben –, aprópénzként pedig 29 milliárd érme, rajtuk a királynő arcképével. Az előbbi gazdája a jegybank, a Bank of England, az utóbbié pedig a Királyi Pénzverde (Royal Mint), az átállásról a tíznapos hivatalos gyászidőszak után adnak ki közleményt. A négy címletből az öt- és tízfontos még papírból készült, a húszas és az ötvenes új verziói már polimerből, ezek jóval később kopnak ki a forgalomból. És még fémpénzen is sokáig a britekkel marad II. Erzsébet arcmása, amely az érmékre már a koronázása évében, 1953-ban felkerült, a bankjegyekre viszont csak hét évvel később. Változás biztosan lesz, míg az érméken II. Erzsébet jobbra nézett, III. Károly balra fog, egy XVII. századból származó hagyomány szerint az iránynak váltakoznia kell az egymást követő uralkodók között.

Újak lesznek a bélyegek is, amelyekhez II. Erzsébetet először 1952-ben fényképezte Dorothy Wilding, aki korábban már Erzsébet anyakirálynőről is készített hasonló célból portrét, így lett ő VI. György és felesége 1937-es megkoronázásának hivatalos fotósa. A következő sorozaton 1967 óta Arnold Machin dombormű hatású fejalakja szerepelt, amely eredetileg a következő évben megjelenő első, tízes számrendszerű érmék számára készült, de a bélyegeken azóta sem cserélték le.

II. Erzsébet hivatalos szignója az E II R volt, ami az uralkodói monogramja, az ER, azaz Elizabeth Regina (királynő, latinul), s közte az őt az Erzsébetek sorában jelző római szám. Ez rengeteg helyen feltűnik, például udvari dokumentumokon vagy a rendőri sisakokon. A szignó fölött a királynők esetében jellemzően az 1042–1066 között uralkodott III. (Hitvalló) Eduárd számára készített korona mása díszeleg, míg a királyok hagyományosan a VIII. Henrik idejéből (1509–1547) származó, gömbölydedebb Tudor-koronát jelenítik meg.

Az uralkodói szignó leginkább a jellegzetes, piros postaládákon van szem előtt, amelyek strapabíró darabok, és még évtizedekig őrzik majd a múlt héten elhunyt királynő jelét. A királyi posta, a Royal Mail adatai szerint a jelenleg az Egyesült Királyság területén található mintegy 115 ezer postaládának csupán a 60 százalékát telepítették II. Erzsébet rekordot jelentő, 70 éves uralkodása alatt – ez is mutatja a tartósságukat –, 15 százalék még V. György idejéből (1910–1936) származik. De akad Viktória királynő 1901-es halála előtti darab is. A lelkes történészek pedig azonosítottak 117 olyat, amely a trónról későbbi felesége, az elvált amerikai Wallis Simpsonért lemondott VIII. Eduárd alig 325 napos uralkodása alatt került az utcákra.