Kikerülnék Magyarországot
„Készek vagyunk 2023-ban, bármilyen lehetséges jogi eszközzel, bevezetni a globális minimumadót” – tudatta a múlt pénteki prágai tanácskozásukat követő közleményben a német, a francia, az olasz, a spanyol és a holland pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy kikerülnék a júniusban bejelentett magyar vétót, amit Szijjártó Péter külügyminiszter érvelése szerint a 9 százalékos magyar társaságiadó-kulcs védelmében kellett kimondani. Korábban Lengyelország akadályozta a konszenzus kialakulását, ám Varsó feladta az ellenállását, amikor reményt látott a jogállamisági kifogások miatt befagyasztott uniós pénzek megszerzésére. Brüsszelben és több tagállamban ugyanezt a zsarolási taktikát látják a budapesti „nem” mögött is. Christian Lindner német pénzügyminiszter kijelentette, Berlin a közös uniós döntést támogatja, de kész nemzeti törvénnyel életbe léptetni az OECD által szervezett fórumon a világ mintegy 140 országa által elfogadott, 15 százalékos globális minimumadót. Francia kollégája, Bruno Le Maire elképzelhetőnek nevezte, hogy úgynevezett megerősített együttműködéssel döntsenek, ami 9 EU-tagország számára lehetséges egy konkrét területen, ha nem látnak esélyt a közös lépésre. A kisebb tagállamok ugyanakkor az adózás terén nem szívesen adnák fel a konszenzus kötelezettségét. A főleg az amerikai csúcstechnológiai cégeket érintő globális minimumadót az USA sem hagyta jóvá, s elképzelhető, hogy ha a republikánusok kerülnek többségbe a törvényhozásban, akkor már nem is fogja.
