Acserfesamerikai

Szijjártó Péter Facebook-oldala

Magyarország nem csak Moszkva felé tesz gesztusokat, az Egyesült Államokkal szintén kémháborúban álló Kínával is egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki. És erről nem kizárólag a Fudan Egyetem Budapestre tervezett campusa árulkodik, vagy az, hogy Orbán Viktor Kötcsén követendő példaként említette a kínai gazdasági modellt, az államkapitalizmust. A Debrecenben épülő, elektromos akkumulátorokra specializálódott Contemporary Amperex Technology (CATL) mintegy 3000 milliárd forintos beruházását közvetlenül a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetése felügyeli – írta a hírszerzési témákra fókuszáló Intelligence Online. Az új üzem a Fucsien tartománybeli kínai cégcsoport eddigi legnagyobb külföldi beruházása lesz. A kínai vállalat döntését az is vezérli, hogy a KKP-nek új stratégiai partnereket kell találnia Európában. A hírszerzési szaklap szerint az új beruházás tökéletesen illeszkedik a KKP geopolitikai stratégiájába is, lehetővé téve számára, hogy tovább bővítse jelenlétét Közép-Európában.

Magyarország mind földrajzi-logisztikai, mind politikai-stratégiai szempontból ide­ális hely Kína számára. Az Intelligence Online úgy tudja, Budapest és Peking kapcsolatai olyannyira érzékenyek és értékesek, hogy ezeket a KKP közvetlenül felügyeli és irányítja. A legtöbb stratégiai döntést a kínai külügyminiszter, Vang Ji és magyar kollégája, Szijjártó Péter közötti telefonbeszélgetések alapján hozzák meg – állítják a lap forrásai. A két miniszter 2015 júniusa óta tart rendszeres kapcsolatot, akkor írták alá Budapesten a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel kapcsolatos egyetértési nyilatkozatot.

Kína európai megítélése azonban az elmúlt években sokat romlott, amiben szerepet játszottak a kiberbiztonsági fenyegetést jelentő Huaweijel kapcsolatos problémák, és számos európai kereskedelmi megállapodás is felbomlott. Ezek együttesen a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti 17 + 1-es együttműködési rendszer hanyatlásához vezettek: Litvániát követve Lettország és Észtország is kilépett a kezdeményezésből. Ezek az események arra késztették Hszi Csin-ping elnököt, hogy Kína figyelmét és befektetési erőfeszítéseit azokra az országokra összpontosítsa, amelyek erősíteni kívánják vele a kapcsolataikat – márpedig Magyarország ilyen, amíg annak Kína-barát miniszterelnöke, Orbán Viktor van hatalmon.

Az Intelligence Online szerint Pesti Máté, aki 2018 márciusa óta Magyarország ottani nagykövete, a KKP fő kapcsolattartója Pekingben. Pesti a kínai Global Timesban 2021 végén megjelent interjúban azt állította, hogy Magyarország „a kínai vállalatok fő belépési pontjává vált Európában”. Kínai diplomaták is rendszeresen utaznak Magyarországra. A legutóbbi említésre méltó ilyen út áprilisban történt: Huo Jü-csen, a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködésért felelős különleges képviselő vezetett Magyarországra egy delegációt, amely ellátogatott Csehországba, Szlovákiába, Horvátországba és Szlovéniába is.

Közben a Financial Times nyugati kémfőnökökre hivatkozva arról írt, hogy a kínai hírszerzési műveletek lassan már kifinomultabbak, mint az oroszoké. Példaként azt a tavalyi kibertámadást hozták fel, amelyet nyugati vélemények szerint a kínai vezetés utasítására hajtottak végre ottani hackerek a Microsoft Exchange-en keresztül, és ezzel 30 ezer szervezet e-mailjeihez férhettek hozzá. Míg az oroszok máig a hagyományos kémtrükköket vetik be, a kínaiaknak sokkal szélesebb az eszköztáruk, úgyhogy van mihez felnőniük az elhárító szakembereknek.

MTI / Szigetváry Zsolt

Kritikus pillanatban volt lehetősége találkozni Orbán Viktorral annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium közlése szerint az elmúlt években pénzzel próbált rávenni külföldi politikusokat, hogy az orosz érdekeknek megfelelően cselekedjenek. 2009. november 16-án egy energetikai konferenciát tartottak Budapesten, amelyen a közelgő választásra készülő Orbán Viktor a Fidesz elnökeként szólalt fel. 13 év után visszatekintve legalábbis megmosolyogtató kijelentést tett: a Fidesz már készíti Magyarország energiastratégiáját, amelynek az a célja, hogy 20 éven belül megszüntessék az ország energiafüggőségét. Mellékesen pedig ostorozta az Európai Uniót, amiért az nem képes fellépni azért, hogy a tagállamok sokféle forrásból szerezzék be az energiát. Hogyan jutott el Orbán Viktor néhány éven belül oda, hogy kiszolgáltassa Magyarországot az orosz érdekeknek?

A fordulat jóval hamarabb következett be Orbán gondolkozásában, mint azt 2009 őszén bárki gondolhatta volna. A konferencia után öt nappal, 2009. november 21-én történt meg a magyar politikus és az akkor éppen a kormányfői posztot betöltő Vlagyimir Putyin között az a találkozó, amely valószínűleg meghatározó változást hozott kettejük kapcsolatában. Ehhez egy lépcsőfok lehetett a konferencia. Azon ugyanis magyar és amerikai előadók mellett részt vett Alekszander Babakov, az orosz duma képviselője is, akinek az elmúlt évtizedben meghatározó szerepe volt abban, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban felduzzasszák a Putyinnal szimpatizáló oroszbarátok táborát.

Babakov és a Putyin séfjeként elhíresült Jevgenyij Prigozsin az a két orosz oligarcha, akiket az amerikai külügyminisztérium a napokban név szerint is megemlített mint a Nyugatot destabilizáló orosz befolyásolási akciók irányítóit. Márpedig Babakov nyomai egyértelműen kimutathatók Magyarországon is. A 2009-es nemzetközi energiafórumot nem először rendezte meg a Constellation Energy Institute Budapesten. Az intézmény mögött nem valamilyen külföldi szervezőt kell keresni, hanem egy akkor a harmincas évei közepén járó nőt, aki néhány hónap múlva a 2010-ben hivatalba lépő második Orbán-kormány energiabiztonsági nagykövete lett a külügyminisztérium kötelékében.

Orbán Anita megsüvegelendő karriert járt be. Nemcsak a rangos egyetemek vagy a 2008-ban külföldön publikált könyve, a Hatalom, energia és az új orosz imperializmus alapján ítélve, hanem azért is, mert rövid időn belül igen magas menedzseri pozíciókba jutott amerikai és nyugat-európai energetikai vállalatoknál. A Penn America Energy tanácsadó testületének a mai napig tagja; a pennsylvaniai cég arra készül, hogy a következő évtizedben cseppfolyós földgázt szállítson Európába. Magyar szemszögből azonban még fontosabb pozíció a Vodafone Magyarország igazgatósági tagsága, amelyet Orbán Anita 2021 elejétől tölt be, hiszen az idén az Orbán-kormány a 4iG-vel közösen vételi ajánlatot tett a Vodafone-ra. A nemzetközileg is jegyzett menedzser, aki egykor olyan konferenciát tudott összehozni, amely találkozási pontot jelenthetett Babakov és Orbán számára, jelenleg a 12. legbefolyásosabb magyar nő a Forbes listáján.

Más kérdés, hogy habár nyilatkozata szerint nemcsak a magyar kormányfőt, hanem Európa más vezetőit is közvetlenül fel tudja hívni, mintha Orbán Viktor nem fogadta volna meg az orosz imperializmus veszélyeivel kapcsolatos gondolatait. A konferencia után néhány hónappal ugyanis – ahogy azt a Direkt36 oknyomozó újságírói feltárták – Orbán akkori gazdasági háttéremberei, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt már a KGB-utód FSZB egyik magas rangú vezetőjével tárgyaltak Szentpéterváron. Így Babakov hamarosan szélesre nyitott ajtókat döngethetett Magyarországon.

Babakov amúgy maga is érdekelt volt az energiaiparban. Persze csak akkor helyes a múlt idő használata, ha elfogadjuk azt az állítását, hogy a cégein immár túladott, és jelenleg az orosz törvényhozás egyik legszegényebb képviselője. AED International nevű vállalatát 2011-ben átadta lányának, az Ukrajnában jelentős villamosenergia-hálózatot birtokló V. S. Energy International pedig lett üzletemberek, valamint Babakov üzlettársának felesége kezében van. Babakov és Prigozsin egyébként évek óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, Prigozsint pedig az FBI is körözi 250 ezer dolláros vérdíjjal. Az amerikai legfőbb ügyész áprilisi vádirata szerint Babakov és két társa pénzt nem kímélve ügyködött azon, hogy amerikai és európai politikusokat lefizetve befolyásolják a közvéleményt, támogassák a számukra kedvező politikai erőket, és érvényesítsék Oroszország külpolitikáját.

Bár bizonyítékokkal az amerikaiak még nem szolgáltak, nyilvános információkból is egyértelmű, hogy Babakovnak Magyarországra is jutott ideje. 2010. június 5-én, tehát hat nappal a második Orbán-kormány beiktatása után Oroszországban megalakult az Orosz–Magyar Baráti Társaság, amelynek elnöke Jurij Poljakov, egyik tagja pedig maga Babakov lett. Az ideológia – leginkább az eurázsiai összetartozás gondolata és persze az orosz nagyhatalmi szerep – hamarosan táptalajra talált Magyarországon, sőt az is kirajzolódott, kik azok az ismert figurák, akik Babakovékat Magyarországról segítik. Nehéz lenne jobb példát hozni a befolyásoló ügynökök munkájának eredményére. Lezsák Sándornak, a magyar parlament fideszes alelnökének a lakiteleki Népfőiskolája volt az egyik felkarolója ennek az eszmekörnek. A Keleti Nyitás Kollégiumának rendezvényein jelen volt Poljakov is, a Lityeraturnaja Gazeta egykor ellenzéki, ma viszont már Putyin-barát főszerkesztője, akinek magyarul is jelennek meg művei. A kollégium meghívott előadói és a résztvevők között pedig felbukkant Kiss Szilárd, a moszkvai nagykövetség egykori mezőgazdasági attaséja, aki orosz feleségével valóságos vízumgyárat működtetett kétes orosz személyeknek. A magyar bíróság utóbb mégis felmentette, és a kormányban még csak nem is tagadták, hogy az attasé az FSZB beszervezettje volt. A lakiteleki rendezvényeken feltűnt Keskeny Ernő volt moszkvai nagykövet is, akivel Kiss a 2009-es Orbán–Putyin-találkozót szervezte, és a kulturális élet olyan Fidesz-barát influencerei is megjelentek, mint Cseke Péter színigazgató, aki Kecskeméten színpadra állította Poljakov egyik darabját. ¬ Szabó Yvette