Függőfüggetlenség

Túry Gergely

Az unióval folyó tárgyalásoknak annak ellenére nem része a közmédia függetlenségének helyreállítása, hogy a brüsszeli források felhasználásának ellenőrzését már az is nagyban segítené, ha a közszolgálatinak mondott tévében, rádióban is nyilvánosságot kaphatnának a kormány számára kellemetlen korrupciós ügyek. Némi mozgolódás azonban mintha e téren is lenne: az Európai Bizottság szeptember 16-án elfogadott egy, „a tömegtájékoztatás szabadságáról” szóló jogszabálytervezetet, amire azonban még az EP-nek is rá kell bólintania. Az előterjesztéssel és az abban szereplő Európai Médiaszolgáltatási Testület létrehozásával Brüsszel kifejezetten azoknak a problémás országoknak a gyakorlatára kíván reagálni (Magyarország, Lengyelország, Görögország, Hollandia, Málta és Szlovákia), ahol az elmúlt években megszaporodtak az újságírókat és általában a szabad sajtót veszélyeztető események.

Az új jogszabály kidolgozása Ursula von der Leyen 2021-es, az unió helyzetéről tartott évértékelő beszéde után kezdődött meg. Beszédében a Bizottság elnöke kiemelte, hogy „a médiaorgánumok nem csupán gazdasági vállalkozások”, hanem a demokrácia garanciái. A törvényjavaslat fő pontjai – a szerkesztőségi függetlenség mellett – a médiapluralizmus biztosítását szolgálják. Szorgalmazzák az állami hirdetési pénzek átlátható elköltését – e pénzekkel például a Rogán Antal-féle propaganda a neki kedves orgánumokat tartja lélegeztetőgépen. De Magyarország a kizárólag kormánypárti delegáltakból álló Médiatanács több döntésével is kihúzta a gyufát. A Klubrádió frekvenciamegvonása miatt kötelezettségszegési eljárás is indult, és bírálat tárgya a 2018-ban létrehozott kormányzati médiakonglomerátum, a KESMA is, amely példátlan hírkoncentrációt idézett elő. Hozzájárult Magyarországnak a 2022. évi Médiapluralizmus Monitorban szereplő „magas kockázati” osztályba sorolásához az újságírók Pegasus kémszoftverrel történt megfigyelése is.

Az új uniós jogszabály értelmében mind a közszolgálati média finanszírozása, mind vezetőinek és irányító testületeinek kinevezése nyílt és pártatlan folyamat kell hogy legyen. Kérdés, hogy az Orbán-kormány azonosulni tudna-e a jogszabálynak ezekkel vagy épp a kémprogramok használatának betiltását célzó pontjaival. Ahogy Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos az utóbbi kapcsán kiemelte: „Egy újságíró tevékenysége semmilyen körülmények között nem tekinthető nemzetbiztonsági kockázatnak.”

Habár a Brüsszelnek tett vállalások listáján eddig nem szerepelt a média függetlenségének erősítésére vonatkozó kormányzati elköteleződés, aligha véletlen, hogy a Tilos Rádió pár napja visszakapta korábbi frekvenciáját. Orbánék kezére játszhat ugyanakkor, hogy más tagállamokban sem övezi osztatlan lelkesedés a tervezett jogszabály hatálybalépését. Az Európai Magazinmédia Szövetség (EMMA) és az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA) attól tart, hogy ezzel sérülhet a kiadók szerkesztési szabadsága. Azt Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke is elismerte, hogy az új jogszabályok betartása „kemény harc lesz”. Kimondatlanul is utalt a magyar kormányra, amikor azt mondta: „egyes tagállamok azt fogják mondani, hogy a Bizottság csorbítani akarja a szuverenitásukat”, míg mások azzal érvelhetnek, hogy „veszélyeztetjük az üzletüket”. Kérdéses tehát, hogy a törvényjavaslat belátható időn belül életbe léphet, különösen, hogy Magyarország nyilván e kérdésben is mindent bevet majd a közös döntés megfúrása érdekében. ¬ Martini Noémi