Kilátástalanság uralja a megszállt Ciszjordániát a megoldatlan izraeli–palesztin konfliktus miatt. A feszült helyzet akár újabb intifádába is torkollhat – tapasztalta a helyszínen a palesztin álláspontot a HVG tudósítója.
Palesztin tüntetők palesztin rendfenntartókkal csapnak össze Nábluszban. Megosztottság
afp / RONALDO SCHEMIDT
Kétállamvagyegyállam
AFP / ISSAM RIMAWI
„Nemrég Gázából érkeztek gyerekek Rámalláhba, és amikor megkérdeztem őket, mi tetszett nekik a legjobban, azt mondták, a hegyek” – emlékezett Mohamed Stajeh palesztin kormányfő, aki meglepődött a válaszon, hiszen a gyerekek először látták a ciszjordániai hegyeket a saját hazájukban. A személyes élmény felelevenítésével is igyekezett érzékeltetni, hogy a palesztin államiság kérdése 75 éve megoldatlan. A Rámalláhban magyar újságírókat fogadó Stajeh a kialakult helyzetet úgy értékelte: nincs politikai horizont a palesztinok számára.
A HVG jövőt firtató kérdésére elmondta, a palesztinok a terület felosztásában, a két államban hisznek, de úgy vélte, Izrael módszeresen rombolja ez utóbbinak a megvalósulását. A palesztinok – mondta – ma már Ciszjordániának is csak a 18 százalékát (a nagyobb városokat) ellenőrzik teljesen, 22 százalék (főként falvak) palesztin–izraeli felügyelet alatt áll, 60 százalék (a kolóniák és kijelölt területek) pedig teljes izraeli kontroll alá tartozik.
Az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában 750 ezer zsidó telepes él – mondta Stajeh, aki a palesztinok egyik nagy hibájának tartja, hogy elfogadták az 1993-as oslói megállapodások átmeneti jellegét, és emiatt a Kelet-Jeruzsálem sorsával, a határokkal, a biztonsággal, a menekültekkel és a vízforrásokkal kapcsolatos vitákat későbbre halasztották.
„Ha nem valósul meg a két állam, és belecsúszunk az egy államba, akkor ez politikailag azt jelenti, hogy Izrael nem lesz zsidó, ahogy azt szeretné, vagy nem lesz demokratikus, ahogy azt reméli” – fogalmazott. Hiszen szerinte a Jordán folyótól a Földközi-tengerig jelenleg 7 millió zsidó és 7,3 millió palesztin él, vagyis az egy ember, egy szavazat alapján Izrael nem állna jól. „Nekem ez is jó, bár a két államot preferálom, de ami elfogadhatatlan, az a status quo” – fogalmazott a kormányfő. Ráadásul ez a status quo nem statikus, mindennaposak a földfoglalások, házrombolások – tette hozzá. Módszeresen folyik a palesztin területek szétdarabolása, a konfliktus „délafrikanizálása”, Izrael apartheid rendszerré fog válni – vélekedett.
A HVG palesztin egységgel kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy a Hamász a Gázai övezetben a térség utolsó iszlamista emirátusát irányítja. Stajeh katasztrófának nevezte a palesztin megosztottságot, és úgy vélte, a Hamász nem fog megbékélni Izraellel, sem a Palesztin Hatósággal (PA). Mégpedig azért, mert – magyarázta – a többek között Katartól és Irántól segélyt kapó Hamásznak több pénze van, mint a PA-nak, az éves költségvetése a kormányfő szerint 5,3 milliárd dollár.
A magyar–palesztin kapcsolatokra kitérve emlékeztetett arra, hogy történelmileg jó volt a viszony, de ami most van, az „szokatlan”. Orbán Viktor kormányfő egyértelműen Izrael-barát, holott Magyarország is kiáll a két állam, két nép elve mellett. „Ezért azt kérjük – fogalmazott –, hogy Magyarország is kövesse az EU-s értékeket, mert szükségünk van Magyarország barátságára.”
