Lyukasórák

Miután a pedagógusok a tiltakozás és figyelemfelhívás minden létező törvényes formáját kimerítették, többségük pedig – egzisztenciális okokból, félelemből vagy a tanult tehetetlenségnek engedve – eleve be sem állt a demonstrálók sorába, a civil társadalomra hárul a feladat, hogy kiálljon értük és általában véve a jövő nemzedékek érdekeiért.

40-012-01.tif — Tüntetés a Kölcsey Ferenc Gimnázium elbocsátott tanáraiért.
Feladták a leckét a diákok

Pedagógusdemonstrációk*

¬ 1990. december: több ezer pedagógus tüntet az oktatás helyzetének javításáért.

¬ 1993. június: tízezres tüntetés a pedagógus- és közalkalmazotti bértarifarendszer bevezetésének elhalasztása ellen.

¬ 1995. március: a Pedagógusok Szakszervezete petícióátadással egybekötött demonstrációja az oktatási pénzelvonások miatt. December: figyelmeztető sztrájk a pedagógusok 80 százalékának részvételével.

¬ 2000. december: az iskolákban csengetéssel tiltakoznak a pedagógusok, mert az infláció miatt csökkent a bérük reálértéke.

¬ 2003. október: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete aláírásgyűjtése a közoktatási törvényben a pedagógus-többletmunkára vonatkozó passzusok módosítása miatt.

¬ 2004. május: felvonulás a beígért 6 százalékos béremelés elmaradása miatt.

¬ 2006. december: kétórás figyelmeztető sztrájk a közoktatást érintő megszorítások, a pedagóguselbocsátások miatt.

¬ 2013. június: a Hallgatói Hálózat aktivistái behatolnak az emberierőforrás-minisztérium épületébe, ahol felolvassák a köznevelésért felelős vezetők kirúgásáról szóló határozatukat. A PDSZ felhívására a Lánchídtól a minisztérium Szalay utcai épületéig vonulók az intézményi autonómia helyreállítását, az oktatásügyben ígért béremelést követelik.

¬ 2014. november: a köznevelés átalakítása ellen demonstrálók az MTA-tól fúvószenekaros felvezetéssel vonulnak a köznevelési államtitkárság elé.

¬ 2016. február: a szakadó eső miatt „esernyős” tüntetésként elhíresült Kossuth téri demonstráció az „oktatás válsága” miatt. Március: Pilz Olivér miskolci tanár ismerteti 12 pontos követelésüket, benne az oktatás európai szintű finanszírozását. Április: 25 ezer tanár egész napos sztrájkja.

¬ 2017. február: a Tanítanék Mozgalom tüntetése a közoktatás megújításáért és a civil szervezetekért.

¬ 2022. március: „Kockás inges” tüntetés a pedagógusokkal folyó bértárgyalások megszakadása, a tanárok új minősítési rendszere és adminisztrációs terheinek növekedése miatt.

*A helyi jellegű tiltakozások (iskolabezárások, -összevonások, igazgatói kinevezések miatti demonstrációk) nélkül. Forrás: HVG-gyűjtés

Számtan*

¬ Magyarországon a közkiadások 7,1 százaléka megy az oktatásra, ez Görögország után a legalacsonyabb arány az OECD-államok között; az átlag 10,6 százalék.

¬ A legmagasabbak közé tartozik a nők és a legalacsonyabbak közé a 30 év alatti tanárok aránya az oktatásban.

¬ Mindenfajta megközelítésben (a kezdők, a 15 éves tapasztalattal rendelkezők, az általános iskolai és a középiskolai tanárok) a legalacsonyabbak közé tartozik a pedagógusok fizetése az OECD-országok között. Bérüknek a diplomások átlagához viszonyított aránya is kirívóan alacsony: az általános iskolai tanároké 60, a gimnáziumi tanároké 65 százalék. A 25–64 éves korosztályban a magyar gimnáziumi tanárok átlagkeresete még vásárlóerő-paritáson számolva is csupán egyharmada az osztrák, alig kétharmada a szlovén és négyötöde a cseh kartársaikénak.

*A magyar közoktatással kapcsolatos megállapítások az OECD október 3-án publikált 2022-es jelentéséből.