Hiteltelenné és hazardírozóvá vált az MNB: annak ellenére emelt kamatot, hogy szeptember végén bejelentette, többé nem tesz ilyet, és az uniós pénzekre játszva kritikus szintre apasztja a devizatartalékot.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök. Ki utasítást kap, ki kérést
El lehet gondolkodni azon, hogy Magyarország belépjen az euró előszobáját jelentő ERM II-es árfolyamrendszerbe, de ez a kérdés nincs a kormány napirendjén – mondta a minap Varga Mihály, aki lehűtötte a hallgatóságát: szó sincs az euró bevezetésének előkészítéséről. Ezzel együtt van némi újdonság a pénzügyminiszteri válaszban, hiszen tavaly augusztusban még azt nyilatkozta: ha Magyarország az évtized vége felé az Európai Unióban a befizető országok csoportjába fog tartozni, el kell gondolkodni azon, megéri-e a tagság fenntartása.
Mélyülő válság idején már-már tipikusnak tekinthető, hogy vezető politikusok flörtölni kezdenek az euróövezeti tagsággal. A 2008. őszi globális pénzügyi krízis elmélyülését követően, 2009 februárjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felvetette, hogy Magyarország rövidesen csatlakozni fog az ERM-II höz, abban bízva, hogy pusztán ennek a hírére erősödni kezd az akkor az eurónkénti 310-es kurzust átlépő forint. A tavaszi devizaválság azonban Gyurcsányt és a kezdeményezését egyaránt elsodorta. A Donald Tusk által vezetett lengyel kormányt is megkísértette a gondolat, ám a jobboldali, populizmusba hajló Jog és Igazság Párt megerősödésével ott is többségbe kerültek az önálló nemzeti valuta hívei.
Pedig a közeledésnek az euróövezethez ma is mérhető előnyei vannak. A Covid előtt a horvát állampapírok besorolása két hitelminősítőnél is bóvli volt, ám amint eldőlt, hogy 2023. január 1-jén átveszi a közös valutát, egymást érték a felminősítések. Ma már a Standard and Poor’s a magyar állampapírok elé helyezi őket. Szeptember végén a tízéves futamidejű horvát állampapírok hozama 3,18 százalék volt, miközben az ugyanolyan lejáratú magyar állampapíroké 9,23 százalék. A piaci szereplők biztonságosabb befektetésnek tartják a horvát papírokat, és ezt tükrözi a mélyrepülésben lévő forinttal szemben a kuna viszonylag stabil árfolyama is. Bulgária tízéves lejáratú állampapírjainak hozama pedig nem érte el a két százalékot, amiben az is közrejátszik, hogy a leva árfolyamát több mint két évtizede az euróhoz rögzítették. Bár Bulgária csak 2024 januárjától vezeti be az eurót, a piac gyakorlatilag euróövezeti tagként kezeli, ami felettébb olcsóvá teszi a GDP ötödére rúgó bolgár államadósság finanszírozását.
Az MNB Covid előtt publikált saját szempontrendszere kizárná Magyarország közeli euróövezeti csatlakozását, hiszen a feltételek közé bevonta például, hogy a gazdasági fejlettségnek és a bérszínvonalnak el kell érnie az uniós átlag kilencven százalékát. Magyarország egyébként a csatlakozási kritériumok egyikét sem teljesíti: inflációja, kamatszintje, költségvetési hiánya és államadóssága egyaránt nagyobb a küszöbértékeknél. Kockázatos is lenne belépni az euró előszobájába, hiszen az oda bekerülő valuta kurzusa legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékkal térhet el a középárfolyamtól, márpedig a magyar forint az elmúlt esztendőben ennél nagyobb mértékben gyengült az euróhoz képest.
