Megkettőzve
Nem változtatott kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a 13 százalékos alapkamaton, amely október 14-én elveszítette irányadó jellegét. Aznap, öt százalékpontos – soron kívüli – emelés után a 18 százalékos kamatozású egynapos betét lépett elő új piacszabályozó eszközzé, Virág Barnabás alelnök szerint átmeneti jelleggel. Ez az átmenet azonban hosszú is lehet, az egynapos betéti tendereket ugyanis az MNB – Virág e hét keddi nyilatkozatát idézve – mindaddig alkalmazza, „ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja”. A bankközi piac kamatai mindenesetre közelítenek az irányadó rátához: egy hétre 17,08, egy évre 16,35 százalékra emelkedtek. A radikális jegybanki kamatemelés részben a forint elleni spekuláció megdrágítását szolgálta, részben meg akarta támasztani a forint árfolyamát, továbbá a bankrendszerben meglévő fölösleges likviditás lekötését ösztönözte. A döntés hatására a forint árfolyama visszatáncolt ugyan a negatív csúcsot jelentő, eurónkénti 434-es kurzusról, de továbbra is hektikusan mozog. A likviditás lekötése viszont nagyjából sikeres volt: a 18 százalékos kamatozású egynapos betétben közel 3400 milliárd forintot parkoltatnak a bankok. További 2600 milliárdot – az MNB nyomatékos kérésére – december 1-jei lejárattal helyeztek el jegybanki számlán még október 12-én, átlagosan 14,36 százalékos kamatra. A kereskedelmi banki kötelező tartalékok összege a korábbi 370 milliárd után megközelítette a 3000 milliárd forintot, ami 13 százalékkal kamatozik. A bankrendszerből kivont likviditás tehát nagyjából 9 ezermilliárd forint körül alakul, ahogyan ezt az MNB meg is jelölte célként.
