Felvillanyozótervek

AFP / nasa

Ha nincs földgáz – mint például most, amikor az oroszok visszatartják a szállításokat –, az is baj, de amikor van, akkor az elégetése hozzájárul a globális felmelegedéshez. Még nagyobb baj, ha nem is égetik el, hanem kárba vész. Mégpedig a metán miatt. Ezt a gázt a tájékozott újságolvasó azért ismeri, mert a szarvasmarhák szellentései gyakran szóba kerülnek a klímarongálás okai között. A metán ugyanakkor a földgáz fő alkotórésze (nagyjából 90-95 százaléka). Egy idei amerikai kutatás szerint a kitermelt metán mintegy 9 százaléka veszendőbe megy, többnyire egyszerűen a levegőbe szivárog a csővezetékek sérülésein vagy a rossz tömítéseken keresztül. Egy tonna metán pedig körülbelül olyan mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint 80 tonna szén-dioxid. Különösen rossz állapotban vannak az orosz vezetékek. Az amerikai RMI kutatóintézet szerint a metánszivárgás miatt a Németországba érkező orosz földgáz (már amikor érkezik) kétszer annyira környezetszennyező, mint az amerikai, és háromszor annyira, mint a katari.

A szivárgások észlelésére már vannak megfizethető módszerek. Az amerikai Kairos Aerospace kisrepülőgépei infravörös kamerákkal pásztázzák a föld fölött lebegő gázt. A kanadai GHGSat cég már hat műholdról figyeli a metánt, az amerikai MethaneSAT szatellitjeinek felbocsátását jövőre kezdik. A Nemzetközi Energiahivatal (IEA) becslései már a földgáz mostani áremelkedése előtt azt mutatták, hogy világszerte az elszivárgó metán 40 százaléka gazdaságosan felderíthető lenne. A lyukak betömködése megtérülne, hiszen az el nem szivárgó gáz eladható.