Apa is vegye kézbe

Annál kevesebb gyerek születik, minél több nő áll munkába? Sokáig ez nem volt kérdés: a munka-, illetve a gyerekvállalást nehezen lehetett összeegyeztetni. Az egyik amerikai gazdaságkutató intézet (NBER) minapi tanulmánya számokkal magyarázza el, miért fordult meg ez a trend több fejlett országban. A vizsgálatban Matthias Doepke és kollégái négy okot ismertetnek, amelyek nem is egyformán jelentkeznek a szóban forgó országok mindegyikében (Magyarország nem szerepel a dolgozatban). Szerepet játszik a rugalmas munkaerőpiac, az apák együttműködő beállítottsága, a társadalmi normák alakulása és a helyes családpolitika. Az például, hogy az OECD-országok közül Norvégiában a legmagasabbak közé tartozik a dolgozó nők aránya és a termékenységi mutató is, elsősorban a nagyvonalú pénzbeli támogatásnak és a 49 hetes gyermekgondozási szabadságnak köszönhető. Más a helyzet az USA-ban, ahol az évi 500 dolláros juttatás a legalacsonyabbak közé tartozik, és fizetett gyermekgondozási szabadság sincs. Az amerikai apák viszont statisztikai átlagban nagyobb részt vállalnak a háztartási teendőkből és az utódok neveléséből. Ez a társadalmi normákon is múlik, azok megváltoztatása viszont nem könnyű és nem is megy gyorsan, sem az anyáknak, sem az államnak. Sokatmondó az ábra, amellyel a londoni The Economist hetilap illusztrálta a tanulmány hírét. A vízszintes tengely az apák részesedését ábrázolja a házimunkából és a gyermekgondozásból, a függőleges a termékenységi rátát jeleníti meg. Az egyes országok helyzetét átlagoló vonal egyenes összefüggést jelez.