A zéró-Covid ellen
Kedden Peking és Sanghaj utcáira rendőröket vezényeltek, és több kínai nagyváros egyeteméről hazaküldték a vidéki diákokat, hogy elfojtsák a koronavírus-járvány miatt elrendelt lezárások ellen az utóbbi napokban kirobbant tiltakozásokat. Kína a zéró-Covid politikáját követi, a fertőzés legkisebb jelére településeket zár le, és tízmilliók mozgását korlátozza. A szigor célja a járvány terjedésének megállítása, ám az omikron variáns feltűnésével már több mint 80 nagyvárosban küzdenek a pandémiával a tavaszi 50 után. A gyakorlatnak gazdasági és társadalmi ára is van. A GDP gyarapodása évtizedek óta a leglassabb ütemű, s egyre nő a feszültség az egyébként digitális technológiával és emberi erővel szigorúan ellenőrzött lakosság körében. A hétvégén tetőzött tiltakozásokat az váltotta ki, hogy Hszincsiang autonóm tartomány fővárosában, Urumcsiban a híresztelések szerint azért haltak meg tízen egy toronyházban kitört tűzben, mert a tűzoltók munkáját akadályozták a korlátozások. Sanghajban tiltakozók egy csoportja már nemcsak szabadságot és demokráciát követelt, hanem Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő lemondását is. A magának kivételes hatalmat kiépítő Hszi módszeresen felszámolta az ellenzékiek és a civil szervezetek mozgásterét, és most arra törekszik, hogy a szórványos tiltakozásokból ne legyen tüntetéshullám, mert az 1989-ben a Tienanmen téri demonstrációhoz vezetett, amit vérbe fojtottak.
