Bűnökésbűnhődés

Ukrajnában a múlt szombaton tartották meg a kilencven évvel ezelőtt kezdődött ukrajnai nagy éhínség, a holodomor emléknapját. 1932–1933-ban 4–6 millió ember halt meg a nélkülözések során, s miközben egész falvak ürültek ki és sokan kannibalizmusra kényszerültek, a Szovjetunió rendületlenül folytatta a gabonaexportot. A kollektivizálást erőltető szovjet hatóságok mindent elvitettek a falvakból, s ha már nem maradt gabona, akkor elkobozták a burgonyát, illetve a zöldségeket is. A padláslesöprések eredménye az lett, hogy a parasztoknak sem pénzük, sem élelmük nem maradt, és tavasszal vetni sem tudtak.

Ukrán történészek szerint a holodomornak máig ható következményei vannak, például az, hogy Ukrajna keleti – főként orosz ajkúak lakta körzeteiben – éppen a pusztító éhínség hatására csökkent az ukrán népesség aránya. Moszkva az 1930-as évek második felében oroszokat telepített a térségbe, és ezzel megváltoztatta az etnikai összetételt.

„A holodomor nem a rossz termés következménye volt, a cél az ukrán nemzet kiirtása volt. Az 1930-as években népirtást kezdtek az ukrán nép ellen, s ami most történik, az ugyancsak népirtás” – mondta a Kijev belvárosában tartott megemlékezésen a 93 éves Filaret pátriárka, az orosztól elszakadt ukrán ortodox egyház feje.

Olekszandr Zincsenko ukrán történész szerint Adolf Hitler számára részben a holodomor adhatott ötletet a holokauszt kiterveléséhez. „Ha nem lett volna a holodomor, lett volna holokauszt? Ezt nem tudhatjuk, azt viszont igen, hogy a holodomort akkor nem ítélte el az amerikai elnök vagy a brit és a német kormány. Mindenki tudott róla, ám senki sem szólalt meg. Ha nem büntetik meg az ördögi tetteket, azok megismétlődnek. Ha nem csapnak időben egy diktátor kezére, akkor a többieké is viszketni kezd” – figyelmeztetett a történész.