Nincs még egy szakma, amely ma annyira kiszolgáltatott lenne a kormány jogalkotási önkényének, mint a pedagógusoké. És ehhez már az Alkotmánybíróság és a katolikus püspöki kar is asszisztál. A tiltakozások ereje azonban nem csökken, éppen ellenkezőleg.
A Belügyminisztérium előtt virrasztó diákok installációja. Sötétség délben
Reviczky Zsolt
Megfagyvabár,detörvenem
A szombati tüntetés a közmédiánál. Hallgatnak az egészről
Veres Viktor
Zuhogó esőben, fagyos szélben fáklyákkal a kezében állt több ezer diák befogott szájjal pár percig az MTVA épülete előtt december 9-én, kifejezve, miként hallgat a közpénzből finanszírozott közmédia az oktatásért folytatott sztrájkról, polgári engedetlenségről. „Folytatjuk” – skandálta az eloszló diáktömeg, amelynek tagjai közül ezt megelőzően sokan egy hétig a Belügyminisztérium előtt sátoroztak, ám a biztonsági őrök megakadályozták, hogy akár csak egy mondat erejéig is az illetékes miniszter, Pintér Sándor közelébe kerülhessenek. A diákokat a fagyos időjárás sem tartotta vissza attól, hogy ők is kifejezzék, amit engedetlenkedő tanáraik: tarthatatlan, hogy a kormány még csak tudomást sem akar venni az elhibázott oktatáspolitikáját érő kritikákról.
Inkább hosszú türelemjáték, mint gyorsan elillanó fáklyatűz az oktatásért folytatott sztrájkhullám, amely szeptemberben kapcsolt magasabb fokozatba, s az intenzitása azóta is egyre nő. Ebben az újabb tanárkirúgások vízválasztó jelentőségűek voltak. Az pedig, hogy a legutóbbi elbocsátásokban érintettek kiválasztásában semmilyen logikát nem lehet felfedezni – ugyanazért a tiltakozásért volt, aki az állásával fizetett, míg mások maradhattak –, még nyilvánvalóbbá tette a kormányzati reakció megfélemlítő jellegét. Ám úgy tűnik, ez csak olaj volt a tűzre. December 8-án, az újabb, országos sztrájknapon mintegy félezer iskolában tartottak valamifajta tiltakozást; a munkát beszüntető tanárokhoz ülősztrájkkal csatlakoztak a diákok is. Jól mutatja az elégedetlenség egyre szélesebb körét, hogy 28 egyházi fenntartású intézmény is részt vett a legutóbbi akcióban. A piaristák még azzal is morális alátámasztást adtak állami kollégáik tiltakozásának, hogy felhívták a figyelmet a Katolikus Egyház katekizmusának idevágó passzusára, amely szerint a polgári engedetlenség nem lehetőség, hanem kötelesség, ha az állam, a hatóságok szembemennek az erkölcsi rend követelményeivel. Márpedig „a munkások bérének visszatartása” még a Biblia szerint is a főben járó bűnök egyike.
A 2022/2023-as tanév őszi félévében háromszáz település közel ezer intézményében mintegy 2100 akciót szerveztek. Csak a múlt heti megmozdulásokban több mint 6400 iskolai dolgozó vett részt, közülük a polgári engedetlenségi formát 595 pedagógus választotta (egy hónapja ez a szám 543 volt). Nehéz pontos adatokat párosítani a mostani tiltakozásokhoz, ám a Civil Közoktatási Platform ezzel is megpróbálkozott: a sztrájkban részt vevő civil mozgalmak adatai alapján interaktív térképeket és adatbázist készített, feltüntetve az egyes sztrájknapokhoz tartozó részvételi arányokat. A térkép és az idővonal kombinációjával számszerűen is bizonyítják: az egyre újabb tanárkirúgások sem törték meg a tiltakozók lelkesedését, épp ellenkezőleg. Ráadásul a tiltakozási formák is egyre változatosabbak. A héten például átalakult munkarendet hirdetett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium: csak az első három órát tartják meg, ezzel is kifejezésre juttatva a tantestület szolidaritását az elbocsátott tanárkollégák mellett.
