Az államháztartás hiánya – önkormányzatok nélkül – a januártól november végéig terjedő időszakban 3466,4 milliárd forint volt, szemben az egész évre tervezett 3152,6 milliárddal. A pénzügyi tárca gyorsjelentése ezt azzal indokolta, hogy kiegészítő nyugdíjemelésre 217 milliárd forintot, nyugdíjprémiumra 23,5 milliárdot fizettek ki novemberben. A túllépés dacára – írják – a kormány „tartja az alapfolyamatok szerinti 4,9 százalékos hiánycélt”, ám nem világos, hogy ebbe beleértik-e azt a 750 milliárd forintot, amely az oroszországi gázimport drágulására megy el. Utóbbival a deficit a GDP 6,1 százaléka lenne. A 2023. évi költségvetést még a nyáron fogadta el az Országgyűlés, azóta viszont teljesen szétesett. A törvény 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 5,2 százalékos inflációval, a bruttó bér- és keresettömeg 10,5 százalékos bővülésével kalkulált, ám a növekedés veszélybe került, az infláció a jegybankelnök szerint 15–18 százalék is lehet, s a bérigényeket is ehhez igazítják. A kormányfő már bejelentette, hogy jövő januártól a nyugdíjakat 15 százalékkal emelik. A számítások technikai feltételei szintén elszálltak: egy euróért nem a tervezéskor kalkulált 377 forintot kell adni, hanem több mint 410-et, s a jegybanki alapkamat sem 6,9, hanem ténylegesen 18 százalék. A 2023-as büdzsé aktualizálását azonban nem a honatyák vitatják meg; egy minap megjelent kormányrendelet ugyanis – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletekkel írhassa át az Országgyűlés által elfogadott költségvetést.
