Az írók és filmkészítők fantáziáját már jóval az előtt megmozgatta az égi kísérőnk, illetve a vörös bolygó, hogy az előbbire leszállt volna s az utóbbira szondát küldött volna az emberiség.
¬ Jules Verne: Utazás a Holdba / Utazás a Hold körül
A baltimore-i Gun Club elnöke, Impey Barbicane és két társa egy ágyúlövedék belsejében a Hold felé indulnak. Leszállni nem tudnak, ezért Hold körüli pályára állnak. Megfigyeléseikről, kalandjaikról és szerencsés visszatérésükről a folytatásban mesél Verne.
¬ Herbert George Wells: Emberek a Holdban
Az angol vidékre elvonuló narrátor, Bedford találkozik a Cavor nevű furcsa tudóssal, aki elkészíti a róla elnevezett, tömegvonzásnak ellenálló, cavorit nevű anyagot. Az ebből készült gömbben eljutnak a Holdra, ahol felszín alatti társadalmat létrehozó, rovarszerű szelenitekre találnak, akik elől menekülniük kell. Bedford visszatér a Földre, Cavor viszont a földlakók brutalitásától megrettenő Hold-mogul foglya marad.
¬ Georges Méliès: Utazás a Holdba
Verne és Wells könyvei ihlették a francia Georges Méliès 1902-es némafilmjét, amelyben a bátor utazók egy ágyúlövedékben jutnak el a Holdra. A 14 perces alkotásban korabeli trükkel arcot adnak a Holdnak, ahogy a Göncölszekér hét csillagának is, amelyek az űrutazók álmát őrzik, s rájuk csodálkozik a róla elnevezett bolygó ablakából Saturnus római isten is. A szelenitekkel vívott küzdelem után épségben hazatérnek, és hősként ünneplik őket.
¬ Alekszej Tolsztoj: Aelita
Az 1923-ban megjelent szovjet sci-fi főszereplői, Losz mérnök és a vöröskatona Guszev elnyomott munkásosztályt találnak a Marson, majd hamarosan kirobbantják a szocialista forradalmat, bár a Szovjetunióhoz csatolni elsőre nem sikerül a vörös bolygót. Az Aelita a bornírt története ellenére szinte amerikai akcióregény csatákkal, szerelemmel és szörnyekkel; a Sztálin előtti, bátran kísérletező szovjet művészet jeles darabja.
¬ Kim Stanley Robinson: Mars-trilógia
Az amerikai szerző elképesztő tudományos háttérmunkát végzett a Mars kolonizációjának megtervezéséhez, a mikrobiológiától az építészeti problémákig mindenre gondolt, és mindezt igen olvasmányosan mutatja be. Ahogy azt is, hogy ha sikerül is úrrá lenni a természettudományos kihívásokon, a politika és a gazdasági érdekek örökre velünk maradnak, és súlyosabb veszélyt jelenthetnek, mint bármilyen Mars-rengés.
¬ Ray Bradbury: Marsbéli krónikák
Az 1950-ben publikált novellafüzér a pusztuló Földről menekülő amerikaiakkal népesíti be a Marsot, amivel már megint nem járnak jól az őslakosok, miközben a Marsból se lesz második amerikai álom. Bradbury könyve a sci-finek polgárjogot szerezve nem a technikát énekelte meg, hanem az embert.
