Csúcson az Apple
Miután részvényének árfolyama a napi kereskedés során 182,86 dollárra emelkedett, az Apple vált a világ első, 3 ezermilliárd dollár értékű, tőzsdén jegyzett vállalatává. Ez a brit gazdaság éves teljesítményével egyenlő érték. Az 1976-os indulás után az első ezermilliárd dolláros kapitalizáció elérése 42 évbe, a kétezresé két évbe, a háromezresé 16 és fél hónapba telt. Mindhárom mérföldkövet azt követően sikerült meghódítani, hogy a karizmatikus alapító, Steve Jobs 2011-ben elhunyt, és a cég irányítását Tim Cook vette át. A növekedés kulcsa a Jobs által 2007-ben – amikor az Apple 73,4 milliárd dollárt ért – bemutatott iPhone okostelefon volt, amely mögé egyre nagyobb bevétel épült a különböző digitális szolgáltatásokból. A laptopok eladásának az adott lendületet, hogy az Apple saját chipekkel állt elő, amelyeket a tajvani TSMC gyárt, a rivális processzoroknál gyorsabbak, s kevesebb energiát fogyasztanak. Az Apple értéke decemberre 2300 milliárd dollárra csökkent, és vele tartott a lejtőn a többi amerikai csúcstechnológiai cég is. Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed ugyanis a négy évtizede legmagasabb infláció letörésére kamatemelésbe kezdett, s a gazdaságot recesszió fenyegeti. A szektor az Amazon online kereskedővel az élen elbocsátásokat jelentett be, főleg a koronavírus-járvány idején az online térbe áthelyeződött vásárlás és befektetés idején fölvett munkaerő egy részétől szabadultak meg. A változást leginkább a Meta Platforms – korábbi nevén Facebook – szenvedte meg, amely számára eddig nem sok eredményt hozott az alapító-vezér Mark Zuckerberg által a metaverzum fejlesztésébe pumpált 15 milliárd dollár.
