Gazdaság | 7 nap
Gazdaság 7 nap
Tartalomjegyzék
KÖLTSÉGVETÉSI ÁTTERVEZÉS

Kettős látás

Az MNB és a kormány továbbra is máshogy ítéli meg a jövőt: míg a kormány a 2023-as büdzsét másodjára 15 százalékos inflácval és 1,5 százalékos GDP-növekedéssel rakja össze, a jegybanki stáb úgy számol, hogy ez csak a legkedvezőbb csillagállásnál jöhet be. A friss jegybanki inflács jelentés szerint ugyanis a pénzromlás jövőre 15–19,5 százalék, míg a gazdasági bővülés üteme csupán 0,5–1,5 százalék lesz. Azt azonban továbbra sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra a rendeleti úton áttervezett 2023-as költségvetést. A kabinet elkötelezett a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hny tartása mellett – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzforgalmi deficit 3200 millrd forintra várható – ezt pedig már Kurali Zoltán, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója árulta el. Az összeg alig valamivel több, mint a 2022 egészére tervezett 3153 millrd forintos mínusz, ám jóval meghaladja a 2023-ra az eredeti büdzsében előirányzott 2352 millrdot. A jövő év elején is várható egy jelentős, akár négymillrd dolláros kötvénykibocsátás, majd eurókötvényeket is piacra dobnak. A lakossági állampapíroknál az inflác tetőzésekor bevezetnek egy fix kamatozású konstrukct. Az előrejelzés az orosz–ukrán háború kiszámíthatatlansága miatt ilyen bizonytalan – magyarázta Virág Barnabás MNB-alelnök. Az inflác idén decemberben még biztosan gyorsul, s 2023 első felében is magas maradhat, érdemi lassulás csak a második félévben jöhet, év végére pedig egy számjegyű lehet a mutató. A jegybank monetáris tanácsa keddi, idei utolsó kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a kamatkondíckat: az alapkamat 13 százalék, a kamatfolyosó teteje 25 százalék, a valódi irányadó kamatot (azaz az egynapos betéti tender kamatát) pedig továbbra is 18 százalékon tartják. Virág szerint a kulcsszó a türelem: az irányadó kamat fokozatos csökkentése az ország kockázati megítélésének trendszerű javulása után kezdődhet. A jegybank a jövőben is közvetlenül biztosítja az ország energiaimportjához szükséges devizát (főként eurót), így mérsékelve a forint árfolyamára nehezedő nyomást.