Szénavagypata

Váratlanul nagy összeggel, 4,2 milliárd forinttal támogatta tavaly az állam a Magyar Lovassport Szövetséget. Ebből hárommilliárdot arra szánt, hogy felkészítsék a sportolókat a 2024-es olimpiára, miután a díjugratók például 1980 óta újra meg újra lecsúsznak a kvalifikációkról. A pénzzel csak jövőre kell elszámolni, de a szakmában máris botrány kerekedett az elköltése körül. Ez megrendítheti a szövetség elnöke, a fogathajtóbajnok – egyben CBA-elnök – Lázár Vilmos pozícióját. A milliárdok elköltésének részletei a tagság előtt is titkosak, de Lázár tavaly elbüszkélkedett vele: szerződést kötöttek menedzsmentre és lóvásárlásra egy rangos német istállótulajdonossal, Paul Schockemöhlével. Ezek szerint a szövetség által preferált szűk kör nem magyar lovakon méretné meg a tudását. A német üzletember decemberi aukcióján mindenesetre négymillió euróért is kelt el ló. A magyarok ilyen összegekkel nem dobálózhatnak. A szövetség elnökségével szemben állókat képviselő Kádár Attila, a Pellet Hungary LSE amatőr bajnok díjugratója azonban úgy véli: túlfizették az állatokat. Mint a HVG-nek elmondta: tíz lovat egyenként 200 ezer euróért vettek, ötöt pedig fejenként 400 ezerért béreltek, azaz a kapott pénz nagyjából fele elment rájuk, miközben az alkalmasságuk nem bizonyított. A magyar csapat csúfosan megbukott egy nyári varsói díjugrató versenyen, ahol 11-ből a 11. lett. Igaz, az induló lovak közül csak egy volt újonnan vásárolt, merthogy azok egy része nem érkezett meg. Kádár nem érti, akkor kinek és miért jó ez az üzlet. Iratbetekintést kért a szövetségtől, s az észlelt visszásságokat az illetékeseknek is jelezte. Az ügy aktája állítólag már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal asztalán fekszik, de ezt lapzártánkig nem erősítették meg. Stróbl Dorottya, a szövetség főtitkára pedig leszögezte: tudomása szerint csak négy lovasszervezet támadja őket, s elképzelésük sincs, miért. 

A fogathajtó szakág is kapott közel 400 millió forintot, hogy finanszírozhassa a felkészülést a 2024-es szilvásváradi négyesfogat-hajtó vb-re. Sokan háborognak, hogy a pénzből esetükben is egy szűk kör indulását támogatják. A két ügy annyiban is összekapcsolódik, hogy az újabban fogathajtó versenyző Vida József, a Takarékbank visszavonult elnöke, Mészáros Lőrinc földije is szóba került mint a szövetség esetleges jövőbeni elnökjelöltje. Ezt ő annyiban kommentálja, hogy ha komoly a felkérés, megfontolásra érdemes. Már korábban is kapott tisztséget: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, amelynek az állam átadta a Mezőhegyesi Ménesbirtokot. Utóbbinak mint gazdasági társaságnak az egyik igazgatósági tagja Lázár Vilmos.

fülöp máté

„A ló nem bicikli, hanem élőlény. Át kell venni a mozgását, rá kell hangolódni” – mondja Szemethy Orsolya, aki fizikailag és mentálisan sérült lovasokat is oktat Zsámbékon a saját lovaival. Például egy hétéves kisgyereket, aki csak a felsőtestét tudja mozgatni, a lovaglás azonban segít nyújtani és ellazítani az izmait. A jövőben várhatóan – bottal vagy járókerettel – járni is képes lesz. „Hihetetlen önbizalmat ad, ha egy hullámhosszra kerülsz és együtt dolgozol egy hatalmas állattal. Olyan, mintha együtt oldanátok meg a problémákat, és ez felemelő” – számol be saját érzéseiről egy szorongással és pánikbetegséggel küzdő felnőtt lovas. „A lovaglás kirázza a saját kalitkájukból a mentális nehézségekkel küzdőket” – fogalmaz Szemethy.

„A lovas terápia csodája, hogy a résztvevők motiváltak, mert személyes kapcsolat alakul ki a lovakkal, ami más terápiás módszerekben nincs meg” – teszi hozzá Bozori Gabriella gyógypedagógus lovasoktató, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás és Oktató Központjának vezetője. A ló nagyon érzékeny jószág: a felnőtt lovasokkal magabiztosabb, a gyerekekkel nyugodtabb. A lovak testhőmérséklete 38 Celsius-fok körüli: melegséget sugároznak, és nyugtató hatással vannak a páciensre. Az állat hátsó lábaiból eredő rezgés egy félórás lovaglás alatt közel 3000 fiziológiás impulzussal ér fel. Az úgynevezett terápiás lovak olyan – nem feltétlenül tenyészthető – tulajdonságokkal bírnak, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy problémás, akár autista lovasokat is a hátukon hordozzanak. „Akkor sem ijednek meg vagy dobják le a lovast, ha bomba robban” – szemlélteti Szemethy.

A terápiás lovaglás összefoglaló elnevezés, amelybe beletartozik a hippoterápia, a gyógy­pedagógiás és a pszichológiai lovaglás is. Az utóbbi fiatal ág, 2005 körül honosodott meg Magyarországon, s olyan betegségekre is alkalmazható, mint a teljesítménykényszer vagy a kötődési zavarok. A mozgásukban korlátozottaknak kiegészítésként javasolt a lovas terápia, de tanulási nehézségekkel, hiperaktivitással küzdő, sőt látás- vagy hallássérült gyerekeknél, fiataloknál is jelentős a gyógyító hatása. Feltéve, hogy hozzáférnek, mert jelenleg az országban csak körülbelül negyven helyszínen zajlik. Állami támogatás híján egy óra lovasterápia ára 10–15 ezer forint, az egészségügyi törvény mostani módosítása azonban beemelte a rehabilitációs alapszolgáltatások közé, így remélhetőleg – orvosi javaslatra – nemsokára ingyenes lesz. ¬ Martini Noémi