Nemugathiába

Társadalmi, etnikai jelenségeknek tart görbe tükröt dokumentumfilmjeiben az 1968-as, kolozsvári születésű filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró Lakatos Róbert. Főszereplőit alteregóknak tekinti, legyen szó Alfiról, a gyimesi süket kisfiúról (Csendország), vagy a Talpas névre hallgató kuvaszról (Ki kutyája vagyok én?). Szülei műszaki pálya felé irányították, kamaszkorától erősödött benne a vágy, hogy alkosson, leginkább fotózzon. A kolozsvári Műszaki Egyetem elektronika és híradástechnika szakán negyedéves volt, amikor a lengyelországi Lódzba mehetett. A legendás Lengyel Színház- és Filmművészeti Főiskolára – ahol hajdanán Andrzej Wajda és Roman Polanski is tanult – úgy jutott be, hogy szociológusi ösztöndíját beváltotta filmesztétikára, közben fotózott, végül felvették az operatőr szakra. Tanulmányi költségének fedezésében segített a budapesti Pro Professione Alapítvány. Határon túli magyar filmesek számára kiírt pályázaton került kapcsolatba a Duna Műhellyel, majd ezen keresztül az Inforg Stúdióval. Rendezőként eleinte Durst György, majd Muhi András produceri közreműködésével hozta tető alá több kisjáték- és dokumentumfilmjét. A sokszoros fesztiváldíjas, 2001-es Csendország lett a rendezői névjegye. Bahrtalo! Jó szerencsét! című dokumentum-játékfilmjével 2008-ban a Karlovy Vary-i fesztiválon az Europa Cinemas Label díjat nyerte el. A Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált a Ki kutyája vagyok én? című dokumentumszatírája. Lakatos a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotóművészet, filmművészet, média szakának tanszékvezető-helyettese.