Veszélyhelyzeti és azon kívüli intézkedések
¬ A bányanyitások megkönnyítése természetvédelmi területen (ökológiai folyosókban).
¬ Tarvágás engedélyezése természetvédelmi erdőkben (részben visszavonva).
¬ A földgázkitermelés növelése, a Mátrai Erőmű termelésének felpörgetése.
¬ A kerti hulladék égetésének engedélyezése (tavalyi, átmeneti rendelkezés).
¬ A természetvédelmi területek eladhatóságának jogi megalapozása.
¬ A napelem-betáplálás felfüggesztése, a szélkerekek építésének ellehetetlenítése, a megújulók háttérbe szorítása (az utóbbi időben némi fordulat látszik).
¬ A Fertő és a tatai Öreg-tó környezete, illetve más zöldterületek beépítésének engedélyezése; a környezetvédelmi szabályok kiemelt beruházásokkal való megkerülése.
¬ Energiaigényes és környezeti szempontból problémás beruházások felpörgetése a környezeti szabályok lazításával (Göd, Debrecen).
¬ Az eldobható műanyag poharak, szívószálak betiltásának 2024-re halasztása.
¬ Az Európai Bizottság az élelmezésbiztonság érdekében lazítja az agrártámogatásokhoz szükséges zöldítési követelményeket, amit a magyar kormány teljes mértékben ki is használ.
¬ A hatósági zöldkontroll drasztikus korlátozása.
¬ Kishantos tönkretétele, a termőföldek esetén az oligarchák preferálása, a vegyszerszigorításoknak való ellentartás.
Politikai lépések
¬ A kormány és a kormánypárt rendre támadja az autóforgalmat korlátozó intézkedéseket (például a budapesti Lánchíd autómentesítése, kerékpársávok).
¬ Az önkormányzatok jogkörének elvétele, a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek kormányhivatalok alá rendelése.
¬ A kritikus zöld civil szervezetek vegzálása.
¬ A kormánytagok klímaváltozást bagatellizáló kijelentései.
Pozitív ellenpéldák
¬ Részleges visszakozás a tűzifarendelet és a szélkeréktilalom ügyében.
¬ Vállalások a klímasemlegességre, tervek körforgásos gazdaságra.
¬ Faültetések.
¬ Papírtakarékosság a hatósági eljárások digitalizálása által.
¬ Szemléletformáló projektek (TeSzedd).
