Nemtagadjákmegatermészetüket

Ha az embereknek fenntarthatóság kell, akkor azt kapnak. Így született meg a „jobboldali patrióta környezetpolitika” mint a Fidesz új, progresszív ideológiája. Eddigi klímaváltozás-tagadó politikai csapásvonaláról átlavírozva a kormánypárt holdudvarában elkezdték felépíteni a „jobboldali fenntarthatóság” agendáját, vagyis saját gazdasági érdekeikbe beleilleszteni a fenntarthatóság eszményét. A Hétfa Kutatóintézet, amely sűrűn kap megbízásokat az MCC Klímapolitikai Intézetétől (KPI) és a Kék Bolygó Alapítványtól is, 12 pontban szállította le az ideológiai alapvetést a Patriotizmus és fenntarthatóság: gondolatok egy innovatív magyar környezetpolitika kialakításához című kiadványában. A témáról decemberben szakmai előadást is tartottak a KPI és a Századvég részvételével.

Miközben a Hétfa kiadványa releváns kérdéseket is feszeget az ökológiai agrárgazdálkodástól a korszerűtlen fűtési technológiákig, az eszmefuttatás így kezdődik: „Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatták, hogy a klímavédelem kérdéskörét leginkább a baloldalnak sikerült tematizálnia, számos olyan radikális javaslatot megfogalmazva, melyek megvalósításuk esetén kockára tehetik a saját magunk és gyermekeink számára elképzelt, a nemzeti hagyományokkal összhangban lévő életformát.” Hogy „jobban megértsük a jobboldali, keresztény-konzervatív gondolkodásmód és a klímavédelem, természetvédelem kapcsolatát”, interjúkat készítettek és workshopokat szerveztek „klímapolitikai szakértőkkel és elismert jobboldali gondolkodókkal”, többek között az MCC kuratóriumi elnökével, Orbán Balázzsal és Áder János volt államfővel. A Hétfa összegző megállapítása szerint a patrióta, pragmatikus természet- és éghajlatvédelmi politikának az a jellegzetessége, hogy „a gazdasági fejlődést, az innovációt, az életminőség javítását motorként hajtja, a nemzet természeti örökségét ápolja, védi, támaszkodik az otthonát, helyi közösségét gyarapító lokálpatrióta társulásokra, és feladatának tekinti a szuverenitás megőrzését”.

Pallas Athéné Könyvkiadó és Könyvesbolt

Egy különös személyiség, Abishur Prakash magyarországi kutatótevékenységét és előadásait minősítette az egyik jelentős eredményének a Budapest Centre for Long-Term Sustainability (BC4LS) Kft., amikor a HVG rákérdezett, hogy mit csinált eddig a hamarosan második születésnapját ünneplő gazdasági társaság. A cég gyakorlatilag egy fenntarthatósággal foglalkozó tudományos központot üzemeltet, amely az alapító atyához, Matolcsy György jegybankelnökhöz illő módon meglehetősen unortodox. Egyrészt ahhoz képest, hogy a tudományos műhelyek inkább pénzhiányban szoktak szenvedni, a BC4LS meglehetősen jól eleresztett, 2022-ben a tulajdonosi támogatások elérték az 500 millió forintot, és még csak fel sem használták a teljes összeget. Székhelye patinás környezetben van, a budai Várban lévő Úri utcában. Ez egyike azoknak az ingatlanoknak, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank egykor nagy viharokat kiváltott alapítványai bekebeleztek, hogy azután egy részük beazonosíthatatlan tulajdonosú tőkelapokhoz kerüljön, amely tőkealapok valamilyen furcsa okból kifolyólag sokszor kapcsolatban állnak a Matolcsy családdal és annak üzleti körével. Az Úri utcai épület éppen annak a SkyGreen Buildings Kft.-nek a birtokában van – a BC4LS attól bérli az irodáit –, amelyről a Válaszonline kimutatta, hogy 100 milliárd forintos nagyságrendben szolgáltatott hitelfedezetet a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak.

A BC4LS alapítója tehát az MNB alapítványa, így a sztárolt, indiai származású, de Kanadában élő kutató közvetve Matolcsy György szellemi műhelyének volt a vendégkutatója. De honnan is lehet őt ismerni? Például onnan, hogy az MNB-alapítvány kiadója már két könyvét is publikálta, a tudományos relevanciáját taglaló Wikipédia-szócikkben pedig 22 említés közül 6 a magyar Mandinerre, Origóra vagy a Hetek című újságra utal. A még mindig csak 31 éves Abishur Prakash a világranglistán 1452. helyen végzett torontói Ryerson Egyetemen szerzett diplomát (összehasonlításképpen: az ELTE a 368.), és 19 évesen Aseem Prakashsal alapította meg a Center for Innovating the Future-t, azóta is erre hivatkozik mint bázisintézményre. Érdekes eszmefuttatásait lehet olvasni a népszerű ismeretterjesztő amerikai folyóiratban, a Scientific Americanben, magáról pedig azt írja, ő a vezető szaktekintély abban, hogy az új technológiák, például a mesterséges intelligencia és a robotika hogyan alakítják át a geopolitikát.

A probléma csak az, hogy néhány sarokkal odébb, szintén az Úri utcában már létezett, és csaknem 20 éven át működött egy hasonló intézmény, mint a BC4LS. Ez volt a Collegium Budapest, ahol doktori, posztdoktori felsőfokú tanulmányokat lehetett folytatni. A nemzetközi kutatóintézet „rövid idő alatt a magyar tudományos élet egyik központjává vált, ahol Nobel-díjas fizikus, közgazdász és író tartott előadást” – nyilatkozta az egyik alapító, Kornai János, a Harvard egykori professor emeritusa 2018-ban a HVG-nek. Az Orbán-kormánynak azonban a 2010-es hatalomra kerülése után az egyik első döntése volt, hogy megvonja a támogatást a „nemzetközi szervezettől”, előrevetítve azt, ami később a Közép-európai Egyetemmel történt. A magyar tudományos élet most cserébe megkapta a kizárólag angol néven létező BC4LS csapatát, élén a kutatási igazgatóval, Grandpierre Attila asztrofizikussal, akinek sokoldalú egyénisége ismerős lehet az 1975-ben alapított és még ma is létező Vágtázó Halottkémek, a 2005-ben létrehozott Vágtázó Csodaszarvas és a 2008-ban megalakított Vágtázó Életerő együttes frontembereként. ¬ Virág Katalin