Ismét zászlajára tűzte a magyar nyelv védelmét a kormány, pedig az eddig hozott intézkedéseit sem vette komolyan.
Reklámtáblák. Befogadott idegen szavak
Fazekas István
Megy-eamegyevagynemmegy?
Veres Viktor
Nem kell vármegyei jogú városoknak nevezni a megyei jogú városokat – ezt egy minapi rendelettel pontosította a kormány. Hogy a nyelvhasználati káoszban rendet vágjunk, a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz fordultunk, ahol kérdéseinkre Ludányi Zsófia, a nyelvi közönségszolgálat tudományos munkatársa válaszolt.
¬ Amikor általános, hogy az élőszóban és írásban is rövidítjük, elharapjuk a szavakat – pl.-t és szocpol-t emlegetünk –, nem korszerűtlen egy olyan, szótagszám-hosszabbító „nyelvújtás”, mint amilyen a megye helyébe lépő vármegye?
Valóban megfigyelhető – különösen a beszélt nyelvben – a nyelvi gazdaságosságra, takarékosságra törekvés. A jelen esetben azonban egy hivatalos megnevezésről van szó, és az ilyen helyzetekben más szabályszerűségek, tendenciák érvényesülnek. A közigazgatási egységek megnevezésének szabályozása hivatalos döntés, a vármegye szó bevezetése is a hivatali, erőteljesebben szabályozott nyelvhasználathoz kötődik, alapvetően ezeknek a közigazgatási egységeknek a hivatalos elnevezése változott meg.
¬ Bár csak néhány hete hatályos a régi-új elnevezés, látjuk, hogy még az állami szférában is széttartó a gyakorlat: amíg a meteorológiai szolgálat szerint Zala vármegyében fagy várható, a szintén állami Nemzeti Útdíjfizető szimplán Zala megyei matricaként árulja az oda szóló sztrádajogosultságot. Akkor most melyik a helyes szóhasználat?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ilyen központilag irányított, „felülről lefelé” történő nyelvalakító intézkedések hatása a hétköznapi, főként az informális nyelvi gyakorlatban csak lassan, fokozatosan jelenik meg. Hasonló példa a közterületek átnevezése: hiába hivatalos név már évek óta a Széll Kálmán tér és a Rákóczi híd, a hétköznapi nyelvhasználati gyakorlatban máig jelen van a Moszkva tér és a Lágymányosi híd elnevezés is. Ehhez hasonlóan azt is valószínűnek tartjuk, hogy a mindennapi életben még hosszú évekig használatos lesz a megye szó a közigazgatási egység megnevezésére, és ugyancsak sokáig jelen lesznek a nyelvhasználatban a megye szóval alkotott összetételek, szerkezetek, mint például a megyeszékhely, a megyei matrica. A hivatalos, nyilvános intézményi kommunikációt illetően pedig azt mondhatjuk, hogy ezekben a szövegtípusokban erőteljesebben érvényesül a nyelvhasználat szabályozottságára való törekvés, akár oly módon is, hogy az intézmény előírhatja dolgozóinak, hogy külső kommunikációjukban a központilag elrendelt hivatalos formát használják. Az előbb elmondottakon túl részben akár ez is oka lehet az egyes intézmények eltérő gyakorlatának.
¬ És melyek ilyenkor a sajtó lehetőségei? Kötelesek vagyunk a hivatalos elnevezést használni?
A sajtó dönthet úgy, hogy alkalmazkodik a hivatalos nyelvhasználathoz, és következetesen áttér a vármegye szó használatára. Ugyanakkor – mint minden nyelvi forma helyénvalóságának, adekvátságának megítélésénél – az efféle döntéseknél is figyelembe kell venni az adott kommunikációs helyzetet, a szövegtípust, a sajtótermék arculatát, a célközönséget. A megye szó továbbra is jelen van a nyelvhasználatban, jelentése is egyértelmű, így a megértésben sem fog fennakadást okozni. Mivel például „a megyei lapok” szerkezet a nyelvhasználati gyakorlatban megszokott forma, elképzelhetőnek tartjuk ennek megtartását is, hiszen a megyei jogú városok sem lettek „vármegyei” jogúak.
¬ Egyszóval a ma kivétel nélkül kormányközeli megyei lapoknak sem kellett volna sietősen átnevezniük magukat… A megye szó tehát nem fog kiveszni a magyar nyelvből?
A „megye” évszázadok óta a magyar szókincs része, első előfordulása az ómagyar korból adatolható, folyamatosan jelen van a nyelvhasználatban. Használati körét számos tényező befolyásolhatja, például a szövegtípus, a szöveg befogadója. Nyelvi tanácsadóként általánosságban azt mondhatjuk, minél inkább formális, hivatalos nyelvhasználati színtérről van szó, annál inkább javasolt a központilag előírt nyelvi forma, a vármegye használata. Ha azonban egy informális helyzetben megyeként hivatkozunk egy közigazgatási egységre, kicsi a valószínűsége, hogy a beszédpartnerünk számára ez problémát fog okozni.