Pokoli helyzet
Akár húszezer fölé is emelkedhet a hétfői törökországi és szíriai földrengések halálos áldozatainak száma – állítják a szakértők, akik szerint az utóbbi évszázad legsúlyosabb törökországi földmozgásai következtében összedőlt közel tízezer épület romjai alatt még hetek múlva is találnak majd holttesteket. A lapzártánkkor érvényes hivatalos adatok szerint Törökországban és Szíriában több mint hatezer halálos áldozatot azonosítottak, és legalább ennyien szenvedtek súlyos sérüléseket.
A katasztrófa sújtotta területeken szinte minden megsemmisült, és a táj úgy néz ki, mintha tartós háború pusztított volna: nem csupán házak omlottak össze, megrongálódtak a vezetékek és az utak is, így sok településre egyelőre nem juthattak el a mentőalakulatok. Összedőlt a térség egyik legismertebb műemléke, a kétezer éves gaziantepi vár is. A mentést nehezíti, hogy az érintett vidékeken komoly fagy uralkodik, s ilyen körülmények között a romok alatt rekedt embereknek sokkal rosszabbak a túlélési esélyeik. A térségben több tucat országból – köztük Magyarországról – érkezett mintegy harmincezer hivatásos mentő tevékenykedik.
A Richter-skála szerint 7,8-as erősségű, mintegy húsz másodpercig tartó földrengés epicentruma a kétmilliós, délkelet-törökországi Gaziantep város közelében volt, s a rengéseket a több száz kilométerre lévő Cipruson is érezték. Súlyos károk keletkeztek a szíriai Idlíbben és Aleppóban is, ezek a városok szenvedtek a legtöbbet a több mint tíz éve tartó polgárháború harcaiban. A Roszatom cég kivitelezésében épülő törökországi atomerőmű a hivatalos közlés szerint nem rongálódott meg, az epicentrumtól mintegy 300 kilométerre lévő helyszínen már csak 3-as erősségű volt a földmozgás.
Az első földmozgásokat számtalan utórengés követte, közülük a legerősebb 7,5-es volt, és az első után kilenc órával történt. Törökország földrengésveszélyes területen fekszik, itt több nagyobb és kisebb földlemez találkozik, amelyek hajlamosak elmozdulni. Ezúttal az egymás felé haladó kelet-anatóliai és az arábiai lemez között kialakult feszültség oldódott ki rengés formájában, ami azért volt különösen pusztító, mert az epicentrum viszonylag kis mélységben, 18 kilométernél volt. A közeli hetekben újabb utórengések várhatók, és valószínűleg a térségben lévő többi lemez is megmozdul. A helyiek nagy része nem mer visszatérni az otthonába, százezrek töltötték az éjszakát és a nappalt is a szabadban.
A földrengés következményei Törökország 85 milliós lakosságából 13 millió embert – az egész régióban pedig akár 23 milliót – érintenek. Tayyip Erdogan elnök a mentő- és segélyakciók megkönnyítésére tíz tartományban három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett ki. A legsúlyosabb károkat elszenvedett három tartományba átmenetileg csak a mentésben részt vevő járművek hajthatnak be. Erdogan hétnapos nemzeti gyászt rendelt el, és február 12-én naplementéig a zászlókat is félárbócra eresztik az országban.
Törökországban legutóbb 1999-ben pusztított nagy erejű földrengés. Akkor a Márvány-tenger partjánál volt az epicentrum, és a 7,4-es erősségű rengések miatt legalább 18 ezer ember vesztette életét. Az eddigi legerősebb, 9,5-es földmozgást 1960 májusában, Chile partjainál mérték, akkor a vékonyabb csendes-óceáni lemez becsúszott a dél-amerikai alá. Mivel a természeti csapás viszonylag ritkán lakott területet sújtott, a halottak száma ötezer körül alakult. Az ezredforduló óta a legtöbb, 316 ezer halálos áldozattal a 2010-es haiti földrengés járt, míg a 2004 karácsonyán Szumátra szigete mellett, a tenger mélyén bekövetezett földmozgás az Indiai-óceánon végigsöprő cunamit okozott, és 14 országban 228 ezren haltak meg.
