Megfogyva már

A rendszerváltás óta minden népszámlálás egy-egy Don-­kanyar – még az ellenzékiséggel cseppet sem vádolható Mandiner is így kommentálta a legfrissebb cenzusnak a KSH által a minap nyilvánosságra hozott előzetes eredményét. Október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, ez 333 ezer fős csökkenés a 11 évvel korábbi népszámlálás óta. Ha ehhez hozzávesszük a környező országokban már tavaly lezajlott népszámlálásból nyert adatokat, a Kárpát-medencében élő magyarok száma alig több mint 11 millióra tehető. Az utóbbi 11 évben Magyarországon 464 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek; az emiatti csökkenést némileg enyhítette, hogy közben 131 ezren letelepedési engedélyt szereztek. A nemek megoszlását továbbra is női többlet (52 százalék) jellemzi. Az időskorúak száma kétmillióra nőtt, vagyis a 65. életévüket betöltöttek korosztálya 318 ezer fővel gyarapodott 2011 óta. Bár a teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-ról 1,52-re emelkedett, a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt jóval kevesebb a gyermek, mint egy évtizede: a 0–14 évesek 1,4 millióan vannak. Ha egyre kevesebben élnek is Magyarországon, a lakások számában ez nem tükröződik, épp ellenkezőleg: a lakásállomány népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2011-hez képest majd 5 százalékos a növekedés, jelenleg 4,6 millió otthont tart számon a KSH. A legsűrűbben lakott térség továbbra is Budapest (itt él a lakosság 18 százaléka), még annak ellenére is, hogy a 2011-esnél 47 ezerrel kevesebben, alig 1,7 millióan élnek a fővárosban. A legritkábban lakott térség Somogy, ahol egy négyzetkilométerre vetítve negyedannyian (48 fő) laknak, mint a 2011 óta 10 százalékkal „népesebbé” vált Pest megyében (210 fő).