Kevesebb kritika,
több NATO
Kínjában már alig tud indokot kitalálni Orbán Viktor arra, miért nem szavazta még meg a magyar parlament a svéd és a finn NATO-csatlakozást. A legújabb adu ász az, hogy a Fidesz–KDNP- frakció megmakacsolta magát, s mivel a svédek és a finnek többször is jogállamisági kritikával illették Magyarországot, fenntartásai vannak a NATO-csatlakozásukat illetően. A ratifikációhoz szükséges javaslatot a kormány tavaly nyáron terjesztette a parlament elé, az azonban nem vette napirendjére. Azt a nevetséges indokot hozták fel, hogy az EU által megkövetelt törvénymódosítások miatt nem volt idő a mindössze két gombnyomást jelentő szentesítésre. Közben Orbánék folyamatosan azzal hitegették a NATO-t, valamint a svéd és a finn kormányt is, hogy a parlament még 2022-ben áldását adja a csatlakozásra. Ugyanakkor kezdettől látható volt a szándék, hogy Orbán a török kormány döntéséhez igazodik. Erdoganék ugyanis szintén zsarolják a svédeket, és addig nem hajlandóak megszavazni NATO-csatlakozásukat, amíg – a svédek számára jórészt vállalhatatlan – feltételeiket nem teljesítik. Például olyan kurdokat is ki kellene adniuk, akiket a törökök terroristának mondanak, holott csak egyszerűen szemben állnak az Erdogan-rezsimmel. Orbán különösen nehéz helyzetbe került a szövetségesei előtt azért is, mert amikor nagy nehezen összejött egy V4-csúcstalálkozó, ezen Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyenesen nekiszegezte a kérdést: mi lesz már a döntéssel? Az Orbán oroszpártisága miatt megrendült magyar–lengyel viszonyon enyhíteni lehetett volna, ha a magyar kormányfő beleegyezik egy gyors ratifikációba, de csak azt ígérte meg Morawieckinek, hogy a 2023-as első parlamenti ülésen megszavazzák majd. Ennek kellett volna megtörténnie a héten; ehelyett találták ki azt a színjátékot, amit most a Fidesz–KDNP-frakcióval eljátszatnak. A halogatás tovább ront a két ország kapcsolatán. Most például azt mondják, a parlament delegációt küld a svéd és a finn parlamenthez, hogy – cserébe a ratifikációért – fogják vissza az Orbán-rezsimet érő kritikákat. A küldöttségnek, amely a március 9-én folytatódó török–svéd–finn tárgyalások után utazik majd a két fővárosba, tagja lesz Németh Zsolt és Hende Csaba. Bár a „parlamenti küldöttség” elvben azt jelentené, hogy az ellenzék is képviselteti benne magát, ilyen szándékról egyelőre nem tudni. Igaz, a Fidesznek a színjátékban az is a kezére játszik, hogy – az ellenzéki pártok közül egyedüliként – a Mi Hazánk is elutasítja a svéd és a finn NATO-csatlakozást.
