Lába kél
Az öreg kontinens ma az ízletes csemegének számító békacomb legnagyobb importőre. Az erősödő étvágy azonban drámai hatással van Kelet-Európa és Ázsia békaállományára. 2000 és 2019 között az Európai Unió országai több mint 40 millió kilogramm békacombot importáltak, és ezért mintegy 2 milliárd békának kellett elpusztulnia. A bonni Leibniz Intézet kutatói számoltak be a minap erről a Conservation című szakfolyóiratban, és az uniótól azonnali intézkedéseket követelnek a kereskedelem ellenőrzésére, még mielőtt egész populációk kipusztulnának. Ha ez nem történik meg, a növekvő étvágy kihalási dominóeffektussal fenyeget a kétéltűek körében. „Elsősorban a hosszú lábú békafajták iránt nőtt a kereslet, ilyenek többek között a rövidfarkú rákokkal táplálkozó gyepi békák, a jávai óriásbékák és a kelet-ázsiai ökörbékák” – elemzi a helyzetet Sandra Altherr biológus, a németországi székhelyű Pro Wildlife természetvédelmi szervezet munkatársa. A békák, mivel rovarokra vadásznak, nélkülözhetetlen szerepet játszanak az ökoszisztémában. A tanulmányt első szerzőként jegyző Mark Auliya a nemzetközi békacomb-kereskedelmet fekete doboznak titulálja: hiányolja a fajtatipikus kereskedelmi adatokat, de azt is, hogy nincsenek hiteles számok például az importtal becipelt rovarölő szerek és más toxikus vegyületek maradékairól a feldolgozott békákban, pedig ezek a helybéli kétéltűek, sőt az azokat elfogyasztó emberek egészségét is veszélyeztethetik. A helyzet megoldását nehezíti, hogy az ezekkel kapcsolatos problémák nem tartoznak az EU kiemelt politikai témái közé.
