Vita a jegybanki szigorról
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT) a keddi ülésén sem a 13 százalékos alapkamaton, sem az irányadónak számító egynapos betét 18 százalékos kamatán nem változtatott. Utóbbira Virág Barnabás alelnök szerint a továbbiakban is szükség van, hogy az inflációt mielőbb letörjék. Várakozása szerint az áremelkedés üteme januárban tetőzött, de a csökkenés lassú folyamat lesz. A kamatvágás feltételéül az MT korábban az ország kockázati megítélésének trendszerű javulását szabta meg, ez a megfogalmazás kedden úgy módosult, hogy ezentúl a kockázati megítélés javulásának „tartósságára fókuszál”. A döntés előtt Matolcsy György MNB-elnök korábbi jobbkeze/alelnöke, Nagy Márton, a jelenlegi gazdaságfejlesztési miniszter az Index.hu-nak adott nyilatkozatában támadta a jegybankot. Szavai szerint a piac és ő maga is mielőbbi kamatcsökkentést vár, és bírálta a monetáris politika új likviditásszűkítő eszközeit is, különösen a tíz év után újra bevezetett MNB-kötvényt, mert az „likviditást szív ki a hitelpiacról és az állampapírpiacról”. Ezt Virág tagadta, azzal érvelve, hogy az egyhetes MNB-kötvény nem befolyásolhatja a több hónapos diszkontkincstárjegyek iránti keresletet, amelyek értékesítése az utóbbi napokban akadozott. Az intelemmel dacolva az MT szigorításról döntött. Azt már korábban meghirdette, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját április 1-jétől 5-ről 10 százalékra – összesen mintegy négyezermilliárd forintra – emeli, ám ha bármely bank e fölött is képez tartalékot, a többlet után az MNB már nem a 13 százalékos alapkamatot, hanem az egynapos betétét fogja fizetni; ha marad a 18 százalék, akkor annyit. A lehetőség a banki források 10–15 százaléka közötti sávban használható ki, miközben a tartalékok 2,5 százaléka után nem fizet kamatot az MNB. A jegybanki szigort megtorpedózva a kormány egyre több területet von ki a monetáris szabályozás hatása alól. A forintban 6, euróban 3,5 százalékos kamatozású, tehát erőteljesen szubvencionált, 700 milliárd forintos Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram után – amelyre 1100 milliárdos igény futott be a programgazda Eximbankhoz – Nagy Márton egy tőkeprogramot hirdetett meg. Az újabb, 600 milliárd forintos keret kedvezményezettjei a pénzt ingatlan- és értékpapíralapokba, állami alapokba fektethetik. A Baross-hitelprogram növelését a Magyar Bankszövetség is kérte a kormánytól, azzal érvelve, hogy a vállalati hitelfelvétel ellehetetlenült. Az energetikán kívül a pénzügyi és a kiskereskedelmi szektor fizeti a legtöbb extraprofitadót. A költségvetési hiány mérséklésére bevezetett különadókat Nagy Márton szerint akkor lehet megszüntetni, ha a rezsicsökkentés fenntartásához már nincs szükség erre a bevételre, illetve az MNB kamatot csökkent. „A jegybanki kamatláb szintje határozza meg a jövőben is a bankok extraprofit-adóztatásának mértékét” – fogalmazott a politikus. Közeli kamatcsökkentésre azonban egyelőre a bankközi piac szereplői sem számítanak, a kéthetes Bubor kedden 17,60, a három hónapos 16,28 százalék volt. A monetáris szigor hatására erős, eurónként 378 körül ingadozó árfolyamon várta a forint a testület döntését, ami – ha így marad – hozzájárulhat az infláció mérséklődéséhez.
