Rendaleplemindennek

Népszava / Béres Márton

Nem nagyon izgatja a kormányt a pedagógusok felháborodása, polgári engedetlensége, sztrájkja – legalábbis ez derül ki a Belügyminisztérium honlapjára felkerült törvényjavaslatokból. A tervezetek elkészítésébe nem vonták be a szakszervezeteket, de Horváth Péter elnök elmondása szerint a Nemzeti Pedagógus Kart sem. Ez nem is csoda, hiszen a beígért béremelés fejében a tanárok várhatóan elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Holott az ősszel Gulyás Gergely még arról beszélt, hogy ez nincs napirenden, „amíg nincs béremelés, addig nem is érdemes erről a kérdésről tárgyalni”. Tárgyalni nem, de a pedagógusokat kész helyzet elé állítani igen – ez mindig is kedvelt gyakorlata volt az Orbán-kormánynak.

A tervezetek megjelenése után, e hét hétfőjére már tárgyalásra hívta a minisztérium a szakszervezeteket és a pedagóguskart, és ahogy azt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke kérdésünkre elmondta, az ígéretek szerint mostantól ez rendszeressé válik. Kérdés persze, hogy ezek érdemi tárgyalások lesznek-e. A pedagógus-jogviszony átalakításáról már régóta suttogtak minisztériumi berkekben, ám az alelnök szerint az EU-nak tett vállalásokban, például a helyreállítási tervben vagy az emberierőforrás-fejlesztési operatív program pluszban erről egy szó sincs. Ez utóbbiban vannak viszont olyan mondatok, hogy „a kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonz­erejét csökkentő szabályokat”. Márpedig a most benyújtott tervezet hemzseg az ilyenektől.

A kormány évek óta szisztematikusan számolja fel a közalkalmazotti rendszert, olyan státuszba kényszerítve a munkavállalókat, ami egyre kiszolgáltatottabbá teszi őket. Így jártak el korábban az egészségügyi dolgozókkal, majd a közgyűjteményiekkel és a szakképzésben oktatókkal is, jobb feltételeket és bért ígérve munkájukhoz, amiből legtöbbször semmi sem lett. Gosztonyi Gábor úgy látja: az most eredménynek számít, hogy az ígéret szerint a szakképzésben oktatók bérét – amely a többi pedagógus bérrendezése miatt ismét leszakadna – hozzáigazítják majd a közoktatásban dolgozókéhoz. Feltéve, hogy megérkezik az uniós pénz.

Ígéretben persze nincs hiány, és mivel a kormány az uniótól várja a pénzt a tanárok béremelésére, az oktatási államtitkárság a mostani tárgyalásokra feladta korábbi arrogáns tárgyalási stílusát. A pedagógusok a törvénymódosító tervezet szerint 2025-re elérnék a diplomások átlagbérének 80 százalékát, ami még mindig kevesebb, mint a pedagóguskar által elvárt 85 százalék, de a jelenlegi 59 százalékos mértéknél jóval több. Ehhez gyakorlatilag kivezetik az életpályamodellt: ezentúl az előmenetel nem életkor, hanem teljesítmény függvénye lesz. Sávos összegeket határoznak meg kategóriánként, és már a pedagógus I. kategóriában is 400 ezer forint felett lenne a kezdő minimumbér.

Ennek azonban ára van. Mindez egy új, státusztörvénynek nevezett jogszabálytervezetből, illetve a köznevelésről szóló törvény módosításából derül ki. Nemhogy csökkenne a tanárok kötelező óraszáma – pedig a pedagóguskar is amellett állt ki, hogy 22 órában határozzák meg a heti kötelező tanítási órák számát –, hanem éppen hogy nő a terhelés. A tanároknak 12 órás napi munkaidőt, illetve 48 órás munkahetet is elő lehetne írni, és a munkaidejük nagy részét továbbra is az iskolában kell tölteniük. A tantestületek a maradék szakmai autonómiájukat is elveszthetik, hiszen ezentúl csak a házirend kérdésében dönthetnek, az iskola szervezeti és működési szabályzatát vagy a pedagógiai programját csupán véleményezhetik: ezeket az igazgató fogadja el, és a tankerület hagyja jóvá. Mivel pedig az igazgatók kinevezését már régen központosították, és többnyire csak a megfelelő káderek kerülnek pozícióba, a tantestület helyett nyilván a tankerület dönt majd minden fontos kérdésben.

Az pedig különösen visszatetsző, ahogy a sztrájkjogot újra trükkös módon próbálja korlátozni a kormány. A tervezet szerint ugyanis a miniszter július 15-éig meghosszabbíthatja a tanítási évet, vagyis közvetve azzal fenyegetik a tanárokat, hogy ha a sztrájk miatt kiesnek tanítási napok, azokat majd nyáron kell pótolniuk.

A szakszervezetek egyelőre szervezik a következő sztrájkot, azt az egyeztetések idejére sem függesztették fel. Várhatóan a jövő héten, március 15-én egy nagyobb megmozdulás is lesz, egyebek között egy nagygyűlés a Hősök terén, amelyet a diákok szerveznek. Utána pedig újabb sztrájk következhet – amelytől a kormány ma még láthatóan nem tart. A pedagógusok tömegei ugyanis nem mozdulnak, és amíg az elégedetlenség nem éri el a kritikus szintet, addig a kormány nem tárgyal érdemben a sztrájkolók követeléseiről. ¬ Riba István