Minimális előrehaladásért elborzasztó áldozatokat vállal Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg, de közben lassan felőrli az ukránok utánpótlását és motivációját is. Kijevben tudják, hogy a tárgyalásokat nem tagadhatják meg, ha a tervezett tavaszi–nyári offenzívájuk sikertelen marad.
Lövészárok Bahmut közelében. Hősies ellenállás
profimedia
ÉsztországUkrajnamellett
AFP / RAIGO PAJULA
Az Ukrajna támogatását zászlajára tűző Reformpárt nyerte meg a vasárnapi észtországi parlamenti választást a háborús fáradtságra játszó populista jobboldallal szemben. A Kaja Kallas miniszterelnök (képünkön) vezette kormánypárt a voksok 31,6 százalékát szerezte meg, s így bízhat a folytatásban. A részvétel aránya átlagos, 63,5 százalékos volt.
Az észt kampányt is beárnyékolta az orosz agresszió: a jobbközép politikát folytató Reformpárt és partnerei Ukrajna további támogatását szorgalmazták, míg a 16 százalékkal a második helyen végzett Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) volt az egyetlen olyan parlamenti erő, amely a menekültek befogadásának a leállítása és a katonai segítség beszüntetése mellett állt ki. Az orbánihoz hasonló retorikát alkalmazó nacionalista-populista párt szerint a béke a legfontosabb, a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút. A négy évvel ezelőtti eredményét 1 százalékponttal alulmúló EKRE vezetője, Martin Helme nem ismerte el pártja vereségét. Azt állította, hogy miközben a párt minden tekintetben tisztességesen járt el, „valakik” ellopták a megérdemelt győzelmét.
Az észt társadalom meglehetősen megosztott, a lakosság közel negyedét számláló orosz kisebbséghez tartozó polgárok jórészt Moszkva felé tekintenek, s az orosz–ukrán konfliktusban is a hivatalos orosz álláspontot fogadják el. Oroszország igyekszik kihasználni a megosztottságot, ám furcsa módon nemcsak a hagyományosan az oroszokat tömörítő – most 14,7 százalékon végzett – Centrumpártot próbálja támogatni, hanem az EKRE-t is. Oknyomozó újságírók már korábban kiderítették, hogy az orosz szolgálatok a 2019-es EP-választások idején segítették a Helme vezette pártot EU- és NATO-ellenes jelszavainak terítésében. Az is figyelemre méltó, hogy az észtországi oroszok több mint tíz százaléka annak ellenére az EKRE-re voksolt, hogy a párt korábban több oroszellenes kijelentéssel vétette észre magát.
Főként Ukrajna támogatása miatt fagyossá vált Tallinn és Moszkva viszonya, amit az is mutat, hogy idén januárban kiutasították Moszkvából az „oroszgyűlölettel” vádolt Észtország nagykövetét. Bár ezzel saját diplomatái kiutasítását torolta meg a Kreml, a figyelmét az sem kerülte el, hogy az Oroszországgal határos, 1,3 millió lakosú volt szovjet tagköztársaság az, amely a GDP-jéhez mérve a legnagyobb – több mint egyszázaléknyi – támogatást nyújt Ukrajnának. Mivel Kaja Kallas a választókörzetét észt rekordnak számító szavazatszámmal nyerte, és győzelemre vezette a pártját, Észtország nemcsak Ukrajna oldalán marad, de Európában is példát mutathat a békepártinak beállított populizmus elleni küzdelemben.
