Surranópálya

Asszonyi Eszter

Hogy egy hallgató hogyan teljesít az egyetemen, azt az anyagi helyzete is befolyásolja. Márpedig a tanulmányi és szociális ösztöndíjak három éve változatlanok. Azt megelőzően pedig 11 évig nem emeltek, így a legutóbbi növekedést is mind elvitte az infláció. Egy, a HVG Eduline oktatási portálján megjelent kutatás szerint a hallgatók fele anyagi problémákkal küzd.

A gazdasági helyzettel, az uniós források elmaradásával a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke is tisztában van. Eszterhai Marcell HÖOK-elnök a tavalyi 14,5 százalékos infláció tükrében elkerülhetetlennek tartja az egyetemeknek az állami férőhelyek után járó támogatás és ennek révén az ösztöndíjak megemelését.

A már idézett kutatás szerint az egyetemisták kiadásai egy év alatt 10–25 százalékkal emelkedtek: ahogy a nyugdíjasoknak, úgy nekik is sajátos összetételű a fogyasztói kosaruk. Lehet persze azt mondani, hogy ne költsenek annyit szórakozásra (bár mikor éljen nagy társasági életet az ember, ha nem ebben a korban), ne vásároljanak annyi könyvet, ne járjanak kulturális programokra, de ettől kiüresedik, szegényesebb lesz az egyetemi időszak. Étkezésre, lakhatásra pedig mindenképp költeni kell. És ezek a tételek jóval az átlagos infláció felett drágultak. Bár az albérlet alternatívájaként ott lenne a kollégium, a férőhelyhiány miatt éles verseny van minden ágyért, íróasztalért. A HÖOK számításai szerint 15–18 ezer diák kényszerül emiatt albérletbe.

A kollégiumi és az albérleti lakhatás között pedig egyre nagyobb az árkülönbség: miközben előbbiért maximum 30 ezer forintot kell fizetni havonta, már egy kisebb méretű egyszobás budapesti albérlet is ennek az ötszörösébe kerül, így még ha összeköltöznek is ketten-hárman, ez sokaknak egyszerűen megfizethetetlen. Valamivel jobb a helyzet vidéken, de a költségek emelkedése miatt a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének elnöke, Hegedűs Imre arra számít, hogy az ősztől ott is növekedni fognak a díjak – erről május 31-éig kell döntést hozniuk a felsőoktatási intézményeknek.

Azok a hallgatók, akik mögött nem áll a tanulmányaikat – és ahhoz kapcsolódó kiadásaikat – fedezni tudó család, kénytelenek munka után nézni. A HÖOK számításai szerint egy átlagos hallgatónak a diákhitelből, az ösztöndíjból, a szülői támogatásból és a diákmunkából megvan ugyan a havi 150 ezer fixe, de ha már nagyobbak az igényei (például minden hétvégén szeretne eljutni szórakozni, esetleg néha vidékre, külföldre utazni), ahhoz ennek legalább a kétszeresére lenne szükség. Félretenni pedig lényegében képtelenség. A felsőoktatásban tanulók kevesebb mint a fele (44 százalék) tudna saját forrásaiból kifizetni egy váratlan, 50 ezer forintos kiadást – derül ki az EuroStudent 2021-es felmérésből.

Magyarországon több diákszövetkezet is kínál munkát a közép- és felsőoktatásban részt vevőknek. Németh Bianka, a Multi Job munkatársa szerint – köszönhetően az atipikus, azaz nem heti 40 órás foglalkoztatás elterjedésének – a hallgatók egyre több munkahely közül válogathatnak. „A cégek felismerték, hogy e foglalkoztatási formák segítséget jelentenek a létszám betöltésében, a hatékonyság növelésében, az utánpótlás biztosításában, és ez versenyelőnyt is jelent” – mondja. Azt viszont túlzás lenne állítani, hogy a könnyű munkahelyszerzés mellé jó fizetség is jár. A Multi Job, a MelóDiák és a Mind-Diák adatai hasonlóak: az átlagos bruttó órabér 1700 forint körül van. Némi könnyítés, hogy ez után a 25 év alattiak nem adóznak.

A MelóDiák adatai szerint egy átlagos fővárosi diák havonta 75 órát tud az egyetem mellett dolgozni. A rendszeresen munkát vállalók aránya az EuroStudent idézett felmérése alapján 41 százalékra, az alkalomszerűen dolgozóké 14 százalékra tehető. A képzést kiegészítő, szakmai jellegű diákmunka segíthet abban, hogy valaki a gyakorlatban is megismerkedjen a választott szakterületével, a fizikai munkák – például futárkodás – viszont inkább csak rabolják az időt, és elviszik a fókuszt az egyetemi életről. „Nem csupán az órákra tudnak ritkábban bejárni a hallgatók, de kevesebben vesznek részt fakultatív előadásokon, szakmai rendezvényeken és magában az egyetemi életben, aminek valahol szintén meg kell fizetni az árát” – figyelmeztet a HÖOK elnöke. ¬ SZILÁGYI SÁRA