Pánikveszély
A pénzügyi rendszer biztonságára hivatkozva az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) és a szövetségi betétbiztosító (FDIC) vasárnap éjszaka bejelentette, hogy a kaliforniai Silicon Valley Bank (SVB) és a New York-i Signature Bank (SBNY) minden betétese maradéktalanul a pénzéhez jut, noha a törvény szerinti garancia legfeljebb 250 ezer dollárra vonatkozik. Az SVB-nek a múlt év végén 151 milliárd, a Signature-nak 80 milliárd dollár volt a limit fölötti betétállománya. Így most „csak” a két bank által kibocsátott részvények és kötvények tulajdonosai bukják el a pénzüket.
Az összehangolt intézkedéssel azt akarják megakadályozni, hogy pánik alakuljon ki, ami megrengetné az amerikai bankrendszert, s – a Lehman Brothers brókerház 2008-as csődjéhez hasonlóan – olyan lavinát indítana el, amelynek globális hatásai is lennének. A múlt héten kirobbant válság ugyanakkor mutatja, hogy két közepes méretű bank – az SVB mérlegfőösszege 209 milliárd, a SBNY-é 110 milliárd dollár volt – bedőlése is rendszerszintű veszélyt idézhet elő az Egyesült Államokban. Az összeget tekintve az SVB és az SBNY esete az USA történetének második és harmadik legnagyobb bankcsődje. A tőzsdén hétfőn lejtőre kerültek az amerikai bankok részvényei, s különösen nagyot zuhant a First Republic Bank papírja arra a hírre, hogy a Fed és a JPMorgan Chase kettősének kellett a segítségére sietnie.
A mentőakció az ígéret szerint egyetlen centjükbe sem kerül az adófizetőknek, költségét a bankokra kivetett különadóból finanszírozzák. Az SVB a mindig kockázatot hordozó szilícium-völgyi startupokra koncentrált, míg az SBNY a kriptovaluta-szektorra szakosodott, amelyet megrendített az egyik legnagyobb kriptotőzsde, az FTX tavaly novemberi összeomlása. Rohamra induló betéteseiket mindketten csak a birtokukban lévő államkötvények eladásával tudták kifizetni. Ezen viszont halmozódott a veszteségük, mert az államkötvények árfolyamát lenyomja, hogy az utóbbi egy évben a Fed 4,5 százalékponttal – az 1980-as évek eleje óta nem látott tempóban – emelte az irányadó kamatlábat az infláció elleni küzdelemben. A jegybank egyúttal 25 milliárd dolláros hitelkeretet nyit, amelyből a bankok névértéken befogadott államkötvények fedezetével akár egyéves kölcsönhöz is juthatnak a likviditási nehézségeik megoldására. Ez azt jelenti, hogy a névérték és a piaci árfolyam közti veszteséget átvállalja a Fed, amely „békeidőben” legfeljebb 90 napra ad sürgősségi hitelt a pénzintézeteknek.
