Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal.
Elliot Aronson legkisebb fiával és szerzőtársával, Joshuával. Volt olyan téma, amit másképp láttak
Vera Aronson
Egyhosszúéletmozaikjai
„Magyar barátaim mesélték, milyen fontos volt a kommunista érában A társas lény, mert tudományos könyvként átcsúszott a cenzúra szűrőjén, ugyanakkor a magyar értelmiség választ talált benne számos olyan kérdésére, amely akkortájt a politikai propaganda, a társas befolyásolás és a meggyőzés kapcsán erősen foglalkoztatta” – idézi fel a 91 éves Elliot Aronson az Amerikában először 1972-ben (idehaza hat évvel később) megjelent kötet magyar párhuzamait. Az azóta több mint 25 nyelvre lefordított tudományos bestsellerből világszerte nemzedékek ismerték meg az önigazolás, a konformitás, a diszkrimináció, az agresszió, az előítélet vagy a kötődés csoportlélektani hátterét. A könyv minden magyar pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és egyéb társadalomismereti felsőoktatási kurzuson kötelező olvasmány, ami annak is köszönhető, hogy a szerző ügyelt a naprakészségre: összesen tizenkét alkalommal frissítette és dolgozta át a kötetét.
Aronson szociálpszichológiai érdeklődését saját bevallása szerint azok az antiszemita zaklatások alapozták meg, amelyek kisiskolás korában érték a kortársai részéről: szenvedélyesen kíváncsi lett arra, miért bántják, ha nem is ismerik igazán. A választ – a Brandeis, a Wesleyan és a Stanford Egyetemen megszerzett diplomák után – olyan mentorok mellett találta meg, mint a szükségletek hierarchiájának (piramis)modelljét megalkotó Abraham Maslow, vagy a kognitív disszonancia elméletét kidolgozó Leon Festinger. Saját kutatásai közül kiemelkedik az iskolai agresszió, az egészségtelen versenyszellem és az előítéletes gondolkodás csökkentésére kidolgozott mozaikmódszer. Ennek során a diákok kis csoportokban dolgoznak egy nagyobb témán, mindenki egy-egy résztémáért felel, és csak egymásra figyelve, egymást segítve lehetnek sikeresek. Aronson az egyetlen, aki megkapta az Amerikai Pszichológiai Társaság mindhárom – a legjobb írói, tanári és kutatói munkásságért járó – díját, és számontartják a XX. század 100 legfontosabb pszichológusa között. Többször járt Magyarországon, legutóbb 2009-ben. Számos könyvet írt, kötetei közül magyarul megjelent az Életem és a szociálpszichológia, Történtek hibák (de nem én tehetek róla) és társszerzőként A rábeszélőgép. A négygyermekes tudós a kétezres évek óta súlyos szembetegséggel küzd, szinte teljesen megvakult, ám ezt „nem krízisként élem meg, inkább kellemetlenségként”. Mint a HVG-nek elmondta, szerencsésnek érzi magát, hogy digitális korban él, mert a számítógépe, amit még a betegsége előtt megtanult használni, rengeteget segít az írott szöveg beszéddé alakításában.
