Nenézdajogát!
Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján a miniszter, saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.
Földetvisszanemveszek
Erkölcstelennek tartja a tatai kastély egykori birtokosának, Esterházy Miklósnak a lánya a műemlék esetleges elajándékozását. Francesca Esterházy Blackwell már Sydney-ben született, és bár esze ágában sincs visszavenni a kastélyt, az elmúlt években számos műtárgyat adományozott annak korhű berendezéséhez.
¬ Értesült róla, hogy esetleg magántulajdonba lehet venni a tatai Esterházy-kastélyt?
Bár nem vagyok tatai lakos, a családi kapcsolataimnak köszönhetően mindig is aktívan érdeklődtem az ottani események iránt, és számos alkalommal ellátogattam oda. Lefordítottam néhány cikket a kormány új törvénytervezetéről, amely lehetővé tenné, hogy több kastély, köztük a tatai Esterházy-kastély is ingyenesen magánkézbe kerüljön. Egyelőre nem egészen értem, hogy ez miként lehetséges. 2018 óta állok kapcsolatban a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel. Ahogy a neve is mutatja, az állami cég a magyar történelmi épületek megőrzésén és hiteles felújításán, valamint a műemléki helyszínek turisztikai látványosságokká tételén dolgozott. Az ő szakértelmüknek és az uniós támogatásnak köszönhetően egyeztem bele, hogy családi tárgyakkal járuljunk hozzá a kiállításhoz, abban a reményben, hogy az Esterházy-kastély megmenekül a pusztulástól. Nemcsak a turisták számára lenne csodálatos hely, hanem megőrizné a családtörténetünket is, és kulturális, közösségi központtá válna a tatai emberek számára.
¬ A jelenlegi tervek szerint még magántulajdonban is lenne kötelező nyitvatartás, legalább a hét öt napján.
Az Esterházy család feltétele volt a tárgyak visszavásárlásakor és adományozásakor, hogy azokat soha ne adják el más félnek, és a tatai kastélyban kiállítási tárgyként állítsák ki őket a nagyközönség számára. Az erről olvasott, szűkös információk alapján véleményem szerint erkölcstelen, hogy a kormány előterjeszti ezt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy ezek a kastélyok magánkézbe kerüljenek. Valójában kinek a kezébe is?
¬ Elvileg az Esterházy család is benyújthatna kérelmet a vagyonkezelésre.
A magyar állam finanszírozta és felújította ezeket a kastélyokat, hogy olyan történelmi örökségi helyszínekké váljanak, amelyek nyitva állnak a lakosság előtt, megosztva mindenkivel az adott műemlék egyedi történetét. Ennek így is kell maradnia. Családunknak esze ágában sincs kérelmet benyújtani a kastély visszavételére. Soha nem ez volt a szándékunk.
Kitárulkozás
A hirtelen jött ötlettel elajándékozásra szánt állami kastélyok sikere abban állt, hogy a szakemberek az elmúlt évek felújítási programjaiban nem pusztán enteriőrök sorát építették fel, hanem mindegyik helyszínen sikerült egy vagy több izgalmas témára felfűzni a kiállítást, ami jócskán hozzáadott az épület műemléki értékeihez. A tatai Esterházy-kastélyban például berendezték azt a szobát, amelyben I. Ferenc császár – aki békeidőben is sokat vendégeskedett ott – 1809-ben aláírta a megalázó schönbrunni békét, miután azt Napóleon az általa megszállt Bécs melletti kastélyban ellátta kézjegyével. De nemcsak a világtörténelmi események elevenednek meg, hanem a kastély korabeli technikai berendezései, például fűtési rendszere is. Kiderül, hogyan működött az akkor rém korszerűnek tartott, ám a cserépkályháknál rosszabb hatásfokú légfűtés. Megmutatják azt a titkos lépcsőt is, amely a grófnő emeleti és a gróf földszinti lakosztályát kötötte össze.
A tatai Esterházy-kastély, a sümegi püspöki palota és az edelényi kastély. Csak semmit a szemnek!
A dégi kastélyt építtető Festetics Antal az épp betiltott szabadkőműves-mozgalom titkos találkozóinak helyszínéül is szánta a Fejér megyei épületet. Bár a műmárvánnyal burkolt díszteremben a szabadkőműves-szimbólumok később kerültek a helyükre, magát az ovális termet a fiatal Pollack Mihály – minden bizonnyal óvatosságból – nem a kastély középpontjába helyezte, hanem bravúrosan elrejtette az épület egyik sarkában. A kiállítás bemutatja egy főnemesi família életének változását is, például hogy hogyan kerültek a XX. században a lovak helyett méregdrága versenyautók az istállóba, és hogyan vezetett a kastély utolsó urának az útja a szabadkőműves-hagyomány ápolásától a nyilasmozgalomig és a kitelepítésig. A Komárom-Esztergom megyei bajnai kastélyban Széchenyi István egykori barátja, az ördöglovas Sándor Móric gróf életébe lehet bepillantani, aki a mai köztársasági elnöki palota erkélyére is gyakorta felszökkent a lovával. Sándor Móric azonban nem jóbarátja útját járta be, hanem Metternich kancellár vejeként megmaradt a dinasztia hűséges hívének.
A sümegi püspöki palota az építtetőjét mutatja be, a magát Mária Terézia koronázásakor észrevetető, a korona és a rendek szövetségét hirdető Padányi Biró Márton veszprémi püspököt, illetve az ő tündöklését és bukását. A hajlíthatatlan főpap nem értette meg az idők szavát, olyan megveszekedetten támadta a protestánsokat, hogy azzal nemzetközi botrányt kavart, ami már a mélyen katolikus Mária Teréziának is sok volt. A főpap kegyvesztett lett, és bánatában építtette a hatalmas barokk kastélyt, amelyet most romjaiból élesztettek újjá.
A kormány által bezárásra ítélt edelényi kastélyban különösen nehéz dolguk volt a kiállítás készítőinek, hiszen az épület már 1820-ban elvesztette eredeti funkcióját. Akkor halt ki ugyanis az alapító Jean-Francois L’Huillier famíliája. Az építtetőről, a fényes karriert befutott, francia származású katonáról nem sokat tudunk, arckép sem maradt fenn a báróról, ahogy a kastély egyetlen korabeli lakójáról sem. Így az iglói Lieb Ferenc vándorfestő kissé naiv, de bájos freskói játsszák a fő szerepet abban a kisjátékfilmben is, amelyet a Balázs Béla-díjas M. Tóth Géza rendezésében, Rost Andrea operaénekes közreműködésével kifejezetten a múzeum látogatói számára forgattak.
