Erdélyben közel ezer intézményben zajlik magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás, s ezekben mintegy 110-115 ezer diák tanul. A magyar nyelvű óvodákat hozzászámítva pedig a 140-145 ezret is elérheti a számuk. 1990 óta mintegy kilencvenezerrel csökkent a diáklétszám, azonban Romániában összességében 2 millióval kevesebb tanuló van most, mint 33 éve, így a magyar nyelven tanulók aránya lényegében nem változott.
Erdélyen kívül Bákó megyében egy községben, valamint Bukarestben folyik magyar tannyelvű oktatás. Az ilyen óvodákba és általános iskolákba a magyar anyanyelvű gyerekek mintegy 90 százaléka jár, 10 százalékuk a román nyelvű oktatást választja. Becslések szerint a magyar iskolák tanulóinak mintegy 10 százaléka roma. Barna Gergőnek a romániai magyar iskolahálózatról készült kutatása szerint a diákok kétharmada jár olyan intézménybe, amelyben kizárólag magyar nyelvű osztályok vannak, a két tannyelvű iskolákat látogatók magasabb aránya Szilágy, Beszterce-Naszód, Maros, Brassó és Szatmár megyékre jellemző. A magyar diákok közel ötöde jár olyan iskolába, ahol többségében román diákok tanulnak.
Az erdélyi magyar nyelvű oktatás meglehetősen szétaprózott, gyakran 200-300 lakosú községek is tartanak fenn iskolát. A diákok fele falvakban lakik, de a kistelepüléseken gyakran csak az első négy osztályt lehet kijárni, ezért a gyerekek mintegy 60 százaléka valamelyik városban tanul. „A felső határ már 600-700 főnél meghúzható, az ennél magasabb számú magyar lakossággal rendelkező települések 95-97 százalékában van magyar tannyelvű képzés” – írja Barna Gergő. A magyar nyelven tanuló diákok zömmel kisebb iskolák padjait koptatják. Egyharmaduk 200 fősnél kisebb iskolákba jár, további közel egyharmaduk pedig 200–499 fős intézményekbe. Az utóbbi tíz évben egyébként a falvakban drasztikusabban csökkent a magyar tannyelvű oktatásban részesülők száma, mint a városokban.
A kisközségekben gyakori, hogy összevont osztályokban tanulnak a gyermekek, az első négy osztályt a diákok ötöde így végzi. De szórványban is jellemzőek az összevont osztályok, Arad megyében az alsó tagozatosok 36 százalékát okítják így. A magyarul tanuló gyermekek aránya az óvoda és a szakiskola kivételével alatta marad a népességen belüli, korosztálytól függően 5,6–6,2 százalékos arányuknak. Különösen jellemző ez a középiskolai, líceumi szinten, ahol arányuk 3,8 százalék, míg a szakmunkásképző szakiskolákba a népességen belüli arányuknál többen járnak. Ez leképezi az erdélyi magyar társadalom rétegződését, amelyben az érettségizettek és az egyetemet végzettek aránya alacsonyabb, mint a romániai átlag. Márton János a romániai magyar tannyelvű közoktatás elmúlt tíz évéről írt tanulmányában ugyanakkor arra mutat rá, hogy ebben az időszakban a líceumi oktatásban egyharmadával csökkent a magyar tannyelvű diákok száma.
A visszaesés a szórványra volt leginkább jellemző: ahol amúgy is kevés diák tanult magyarul, ott csökkent a leginkább a számuk. Krassó-Szörény megyében már csak óvoda található magyar gyerekeknek, de Szeben, Hunyad, Beszterce-Naszód és Máramaros megyékben is több mint harmadával, Arad és Fehér megyékben pedig negyedével csökkent a magyar tanulói létszám. E helyeken számos településen meg is szűnt a magyar nyelvű oktatás, s mivel általában nincs a közelben másik ilyen intézmény, a magyar diákok számára is marad a román oktatás. Összességében a kevés magyar által lakott településeken a legnagyobb a létszámcsökkenés.
A magyar diákok és iskolák eredményeit pontosan nyomon lehet követni a nyolcadik osztályosok képességvizsgái, az érettségi, illetve a nemzetközi felmérések alapján. A magyar diákok kifejezetten rosszul teljesítenek román nyelvből, ez pedig az eredményességüket is rontja, ami aztán a továbbtanulásban és a munkaerőpiaci boldogulásban is hátráltatja őket. A szigorú érettségi követelményekkel is magyarázható, hogy tavaly mindössze a magyar diákok 65 százaléka ment át elsőre a vizsgán, igaz, román társaik közül is csak 73 százaléknak sikerült a matúra. A PISA-felmérés adatait korábban feldolgozó Papp Z. Attila kutatásaiból az is kiderül, hogy a romániai iskolások nagyon gyengén teljesítettek az OECD átlagához képest, a magyarul tanuló diákok átlagai viszont mindegyik vizsgált tudományterületen szignifikánsan jobbak voltak a románokénál. Azok a főleg szórványban élő magyar diákok azonban, akik nem az anyanyelvükön tanultak, román iskolatársaiknál is lényegesen rosszabb eredményeket értek el. ¬ Riba István
