Lengyelországban fél évvel a parlamenti választások előtt állandó téma a nyugdíjrendszer, hiszen az idős polgárok körében erős a kormánypárt, éppen ezért az ellenzék is őket próbálja megnyerni. Az első vitatott kérdés a korhatár. Közgazdászok körében közhely: fel kell emelni, mert egy idő múlva nem lesz miből fizetni a juttatást. A nyugdíjasok egyre többen vannak (csak az öregségit számítva 6 millióan a nem egészen 38 milliós lakosságból), miközben a második világháború óta soha nem született olyan kevés gyerek, mint 2022-ben, a csaknem teljes abortusztilalom ellenére. A társadalombiztosítás a következő öt évben 300 milliárd zlotys (mintegy 24,5 ezermilliárd forint) hiánnyal számol, és a kormány már most is egy más célra szánt, hosszú távra félretett alapból teljesíti az ígéreteit.
Csakhogy 2015-ben részben ebbe bukott bele a jobbközép Polgári Platform: a nők 60, a férfiak 65 éves korhatárát a gazdasági realitásokra hivatkozva egységesen 67 évre emelte (a nőknél 2040-ig elnyújtva a folyamatot), és ezt a társadalom nagy része nem volt hajlandó elfogadni. A Jog és Igazságosság egyik legelső döntése a régi, kétféle korhatár visszaállítása volt, és Marlena Malag szociális miniszter most azt válaszolja minden bírálónak: ezt nem azért tettük, hogy most visszavonjuk. Ezzel ma már a 2007 és 2014 közötti miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki pártot vezető Donald Tusk is egyetért: hetenként leteszi a nagyesküt, hogy győzelmük esetén sem nyúlnának a korhatárhoz, mert megértették a nép üzenetét. Tíz éve hibáztak, de ezt nem ismétlik meg. Ez persze egy pillanatig sem akadályozza a kormánypárti politikusokat és médiájukat, hogy azt hirdessék: Tuskék igenis visszahoznák a 67 évet, ahogy elvennék a családi pótlékot és a 13. havi nyugdíjat is.
A másik nagy téma a nyugdíj összege. Meglepő módon a szakértők is vitatkoznak rajta, hogy az utóbbi két év emelései kompenzálták-e a nyugdíjasok átlagosnál magasabb inflációját. Nyilván minél kisebb összeget kap valaki, annál kevésbé, hiszen éppen az ő kiadásai között nagyon magas a legjobban drágult élelmiszerek aránya. De az tény, hogy a kézhez kapott nyugdíj számottevően nőtt. Lengyelországban ugyanis az ellátás nem levonásmentes. Kell belőle fizetni 9 százaléknyi egészségbiztosítási járulékot, továbbá a közelmúltig jövedelemadót is. Most viszont a havi bruttó 2500 zloty (nagyjából 205 000 forint) alatti nyugdíjak szja-mentessé váltak, az pedig a magasabb ellátmányúaknak is pluszt hozott, hogy emelték az alsó sáv határát, és csökkentették az adó kulcsát. Tehát az állam maga mondott le bevételekről, mint ahogy az infláció elleni harcot is részben áfacsökkentéssel vívták meg, vagyis a magyarországi gyakorlattal szemben nem csak a boltosokkal és más magánvállalkozókkal fizettették meg e harc költségeit. A nettó nyugdíjak ily módon történt növekedéséhez tették hozzá a 2022-es infláció alapján kiszámított 14,8 százalékos kötelező emelést, de úgy, hogy az nem lehet kevesebb 250 zlotynál, vagyis a legkisebb (1700 zlotynál alacsonyabb) nyugdíjak emelése meghaladja a 14,8 százalékot. Így jelenleg a lengyel öregséginyugdíj-átlag a nőknél 20, a férfiaknál 25 szolgálati év után (a mezőgazdaságon kívül) átlépte a 3000 zlotyt, vagyis mintegy 250 ezer forint. Más kérdés, hogy sokan így is elégedetlenek: évente többszöri emelést követelnek, mert az infláció alapján történő utólagos igazítás azt jelenti, hogy előzőleg a nyugdíjas hitelez a kormánynak – csakúgy, mint Magyarországon.
Lengyelországban 2019-ben vezették be a 13. havi nyugdíjat, de ez ott nem azt jelenti, hogy a saját nyugdíjuk egyhavi összegét kapják meg az érintettek, hanem egységesen a minimálnyugdíjat, amely jelenleg nettó 1445 zloty (nem egészen 120 ezer forint) a magyarországi 28 500 forinttal szemben. Nagyon magas nyugdíjak náluk is vannak, mert nincs felső határ, de így elkerülik azt a Magyarországon sokakat felháborító helyzetet, hogy aki havi kétmillió forint nyugdíjat kap, annak a 13. havi is annyi. 2021-ben ott ráadásul 14. havi nyugdíjat is fizettek, és ezt tavaly megismételték, de egyedi, alkalmi juttatásként. A kormány most azt ígéri, hogy ezt is törvénybe iktatják – és éppen a választások előtt nem sokkal fogják kifizetni. Az összege ennek is a minimálnyugdíj lesz, de csak a 2900 zloty alatti nyugdíjak esetében. Efölött csökken, 4200 zloty fölötti juttatásra pedig egyáltalán nem jár. ¬ Domány András
