Hideg háború
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége finanszírozta azokat az óriásplakátokat, amelyekkel a Nyugati Pályán Facebook-csoport üzen a kormánynak. Az ország több pontján megjelent hirdetmény az 1956-os „Ruszkik, haza!” jelszót idézve azt az értelmezést közvetíti, hogy béke akkor lesz, ha az orosz csapatok kivonulnak Ukrajnából. Ezzel szemben a kormánypropaganda a békét az azonnali tűzszünetben – vagyis a Moszkva által megszállt területek orosz kézen maradásában – és a brüsszeli szankciók visszavonásában látja. Az, hogy az orbáni narratívát nem szívelik a Fehér Házban, a minap kiszivárgott titkos amerikai iratokból is kiderül. Az elemzés szerint az Orbán-kormány a NATO és az EU tagjaként is bizalmas kapcsolatot ápol Oroszországgal, és egyre inkább az Egyesült Államokat tekinti legfőbb geopolitikai ellenfelének. Utóbbit jelzi a kormány és sajtója, illetve David Pressman budapesti nagykövet közötti, mindennapossá vált csörték mellett az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) magyarországi aktivizálódása is. A USAID a hidegháború végén, a rendszerváltás után nyitotta meg budapesti irodáját, hogy segítse a demokratizálódás útjára lépő Magyarországot, s 1999-ben fejezte be a működését. Jelenlegi vezetője, Samantha Power nemrég Budapestre látogatott, s bár sietett leszögezni, hogy nem ellenzéki pártokat vagy ellenzéki politikusokat támogatnak, hanem a független intézményeket segítik, a kormány szerint az USA beavatkozik a magyar belpolitikába. Ugyanakkor fordítva szerintük nem ez történik, amikor kormánytagok és maga Orbán rendre hitet tesz Donald Trump mellett, bízva a nemrég vád alá helyezett volt amerikai elnök felmentésében és visszatérésében. Pressman ugyanakkor azt mondja: Orbán hiú reményeket táplál, ha azt gondolja, amennyiben újra republikánus elnök vezetné az országot, megszűnne a rá nehezedő nyomás, a magyar vezetés megítélésével kapcsolatban ugyanis kétpárti egyetértés van Washingtonban.
