Széthúzott függöny
FBI nyomozói a felelőst kutatják, a külügyi és a védelmi tárca szakemberei pedig az USA szövetségeseit igyekeznek megnyugtatni azt követően, hogy a közösségi médiában rendkívül érzékeny hírszerzési adatok jelentek meg, elsősorban az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az első dokumentumok nyilvánosságra kerülésekor még okkal mondták Washingtonban, hogy orosz dezinformációról lehet szó, mert azokon a konfliktus elemzésében az oroszok veszteségeit nyilvánvalóan lefelé, az ukránokét pedig fölfelé módosították. Hétfőre azonban már az utóbbi idők legsúlyosabb hírszerzési adatszivárgásáról beszéltek, amelynek John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője szerint nem tudni, mikor lehet vége, és mennyi szigorúan titkos információ talál még utat az internetre.
A jelek szerint a Pentagonban köröztetett hírszerzési összefoglalókon alapuló dokumentumok előbb a videojáték-kedvelők chatszolgáltatójaként indult Discord platformon, szűk körben tűntek fel, az év elején, és április első napjaiban kerültek át a Twitterre és a Telegram üzenetküldő szolgáltatásra. A prezentációra készült fájlokat kinyomtatták, majd lefényképezték, és ez segítheti a nyomozók munkáját. A szigorúan titkos iratokat csak zárt körben működő nyomtatóra lehet küldeni, a digitális fényképeken ott lehetnek a metaadatok, de az is látszik, hogy az A4-es lapokat időnként vadászmagazin társaságában fotózták le. A legutóbbi, 2019-es adatok szerint az USA-ban elvileg 1,25 millióan férhetnek hozzá top secret minősítésű dokumentumokhoz, de ezen belül akár több ezren is lehetnek, akik ilyen kényesekhez is. Ez lehet a legsúlyosabb szivárogtatás azóta, hogy a tavaly szeptemberben személyesen Vlagyimir Putyintól orosz állampolgárságot kapott Edward Snowden 2013-ban leleplezte, ahogyan az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) globális kémkedést folytat, és lehallgatta például Angela Merkel akkori német kancellár mobilját is.
Az most is kiderült, hogy az USA a szövetségesei után is kémkedett – a londoni The Economist hetilap konkrétumok nélkül megemlíti Magyarországot is. A legnagyobb vihart eddig az kavarta, hogy lehallgatták Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadói egyeztetését arról, küldjenek-e lőszert Ukrajnának, ami az ország törvényei szerint tilos. Joe Biden amerikai elnök nem engedi ugyan, hogy Oroszországot elérő fegyvereket szállítsanak Kijevnek, s hogy – például a Fekete-tenger térségében – az amerikaiak közvetlenül célba vegyenek oroszokat, ám a dokumentumok alapján ezt kivéve az USA minden lehetséges segítséget megad Ukrajnának. Annak területén pedig 97 különlegesen kiképzett NATO-katona tartózkodik, közülük 50 brit és 14 amerikai.
Az USA-nak naprakész hírszerzési információi vannak az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok köreiből – amiket rendre átad Kijevnek –, ennek kiderülése a kiszivárogtatás legsúlyosabb következményével járhat. A CIA által összeállított jelentésekből ugyanis következtetni lehet az adatok megszerzésének módszerére – amit még az információknál is jobban kellene titkolni –, de akár azokra a személyekre is, akik segíthetnek az amerikaiaknak.
