Továbbkísérleteznek
Csák János tisztogatásának eshetett áldozatul Maróth Miklós. Utóda valószínűleg az MTA jelöltje, Gulyás Balázs neurobiológus lesz a kutatóhálózat élén. Miközben a miniszter lefejezi a tudományirányítást, a külföldi kutatóintézeteket arra utasítja az unió, hogy hagyják ki a pályázataikból a vagyonkezelő alapítványokhoz kiszervezett magyar intézményeket.
Maróth Miklós a Magyar Érdemrend nagykeresztjének március 15-ei átvételén. Súlyos keresztet kapott
Mozogaföld
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Tessely Zoltán fideszes képviselő (balra) helyi vezetőkkel a Brunszvik-kastély múlt heti bejárásán. Kinézték maguknak
Már-már pánikhangulat alakult ki a hétvégén az ELKH egyik tagjának, az Agrártudományi Kutatóközpontnak (ATK) a munkatársai körében egy ártatlannak tűnő Facebook-poszt miatt: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Maróth Miklós lemondása előtti napon meglátogatta a martonvásári Brunszvik-kastélyt. Ez ugyanis az egykori akadémiai agrártudósok szemében egy hónapok óta tartó kötélhúzás újabb, nem várt fordulata. Már tavaly elindult a szóbeszéd, hogy az új, vagyonkezelői alapítványi formában működő csúcsintézmény, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szemet vetett az ágazat egykori akadémiai kutatóintézeteire is.
A vagyon eredetileg az Akadémiáé volt, ám ebből a kormány egy 30 hektáros ingatlant már tavaly januárban átpasszolt a MATE alapítványának. A budai Pasarét kellős közepén fekvő teleknek meg is kezdték a kiürítését, az élelmiszertudományi intézet már kiköltözött, és most sorsára vár a Növényvédelmi és a Talajtani Intézet is – számukra már az is sokkoló volt, hogy a MATE januárban két évre visszamenőlegesen benyújtotta a számlát a bérleti díjra az egykori akadémiai ingatlanon. Ha üresek az épületek, akár értékesíthető is a birtok. Maróth is aggódott, és magáénak érezte az ATK martonvásári tagintézetének, a Mezőgazdasági Intézetnek a sorsát is, mert ott is drága ingatlanok – egykori főúri kastély, termőföldek – és két, összesen 40 milliárdos beruházás emelik a kutatóintézetek értékét és kívánatosságát. Márpedig a MATE egyelőre nem jutott hozzá az uniós forrásokból várt 200 milliárd forinthoz, miközben a működése veszteséges, 2021 óta már kétszer is jelentős elbocsátásokra kényszerült: legutóbb, idén márciustól, a munkatársak közel 10 százalékától vált meg.
A MATE érdekérvényesítését pedig nem kisebb ember egyengeti, mint Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, a miniszterelnök családjának bizalmasa, akinek a felesége korábban Tiborcz István üzlettársaként is feltűnt. Tessely volt az, aki posztolta a kormányszóvivő múlt heti látogatását, és abban többes szám első személyben számolt be, mintha legalábbis ő lenne a tulajdonos vagy a vagyonkezelő. Maróth távozásában közrejátszhatott, hogy az ingatlanok ügyében nem tudott megnyugtató végeredményre jutni. Novemberben egy szakmai konferencián úgy fogalmazott: az ATK elvesztése óriási érvágás lenne az ELKH számára, hiszen kutatóinak több mint 10 százalékát adja. ¬ Szabó Yvette
Anagyágyú
Maróth Gáspár, Armin Papperger, a Rheinmetall elnöke és Palkovics László. Megrendelőből szállító
Volt mit meghálálnia a Rheinmetall német hadiipari vállalatnak, amikor úgy döntött, hogy leigazolja a védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős volt magyar államtitkárt, Maróth Gáspárt, az akadémiai klasszika-filológus Maróth Miklós fiát. A HVG becslése szerint a német cég az elmúlt időszakban mintegy 1400 milliárd forint értékű megrendelést kapott a Magyar Honvédségtől harcjárművek, vontatók, lövegek, drónok és lőszerek szállítására, illetve az ezeket gyártó magyarországi üzemek beruházására. Ezek a megbízások abban az időszakban születtek, amikor Maróth Gáspár a honvédelmi beszerzésekért felelt a legkülönbözőbb pozíciókban, gyakorlatilag már 2016 óta.
Az orvos-üzletemberből lett hadiipari szakember a legmagasabb szinten láthatott bele a magyar politikai, katonapolitikai törekvésekbe, a korábbi években például tárgyalt David B. Cornstein amerikai nagykövettel, aki gyakorlatilag személyesen képviselte Donald Trump elnök és az amerikai védelmi ipar szempontjait, érdekeit. Bár ez idő alatt például egy amerikai–norvég légvédelmi rendszert is megrendelt a Magyar Honvédség, ennek 160 milliárdos ára eltörpül a német elköteleződés mellett. A Rheinmetall ráadásul kulcspozíciókat szerzett az Orbán-kormánynak abban a törekvésében is, hogy a hozzá közel álló magyar vállalatokat tőkésítse fel: a német cég befektetett a 4iG-be, amely egy stratégiai jelentőségű nemzeti távközlési platform kiépítésén tevékenykedik.
Orbánék az ősszel mégis megváltak Maróth Gáspártól: Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter nem kért a fiatalabb Maróth további szolgálataiból. Érdekes lesz, hogy a jövőben ki fütyül majd a másiknak: a Rheinmetall kelet-európai koordinációs igazgatójaként Maróth, akinek ebben a pozícióban számos olyan haderőfejlesztésre is rálátása lesz, amelyet egy nemzeti honvédelmi miniszter csak hírszerzői értesülésekből ismerhet, illetve befolyása lesz a német vállalat befektetési hajlandóságára is, vagy a miniszter, aki végső soron dönt a szűkös magyar büdzsé védelmi beszerzéseiről.