Tágrazártszemek

AFP / STEFANI REYNOLDS

Nem ment túl jól a videójáték-fejlesztő stúdiója az amerikai Jason Citronnak, ezért 2015-ben létrehozta a Discord nevű platformot, hogy azon a hozzá hasonló fanatikusok chatelhessenek játék közben. A felhasználók száma 2019-ben már havi 56 millió volt, majd nagyot ugrott, és 2021 végére meghaladta a 150 milliót, ami két, egymással összefüggő fejleménynek tulajdonítható. A koronavírus-járvány miatti karantén felduzzasztotta az otthon videójátékozók seregét, és a Discord megnyitotta a fórumát mindenki előtt, aki bármit meg akart vitatni a maga szűkebb vagy tágabb közösségében. Segített az is, hogy ez a platform a riválisaiénál stabilabb élő hang- és videókapcsolatot kínált a felhasználóknak.

A Discord (a szó jelentése hangzavar, viszály) az egymás társaságát kereső közösségeknek úgynevezett szervereket kínál, amelyek ebben az esetben egyedi, tematikus csatornák csokrát jelentik. A szerverek lehetnek nyíltak, akár több millió felhasználóval, jellemzően sokakat érdeklő témával, szabad csatlakozási lehetőséggel. Ezek hasonlóak a Facebook-csoportokhoz. A privát szerverekbe csak a moderátor meghívására lehet belépni, s ezek a közösségek – az iMessage-­csoportokhoz hasonlóan – legfeljebb néhány tucat tagot számlálnak. A titkos iratok kiszivárogtatása miatt bíróság elé kerülő Jack Teixeira által vezetett Thug Shaker Central – a Thug Shaker az online szlengszótár szerint fekete férfiak művelte fenékrázó tánc – például a különböző sajtójelentések alapján nagyjából 20 felhasználóból állt. Az ilyen kisebb közösségekben általában intenzívebb a kommunikáció.

Míg az egymilliárdnál is több felhasználóval büszkélkedő Twitter vagy Facebook központosított adminisztrációjú portál, a Discordot a bírálói olyan online vadnyugatnak minősítik, amelynek szerverein a szólásszabadság szélsőségeivel találkozni – Teixeiráék a videójátékok és fegyverek megvitatása mellett gyakran osztottak meg rasszista vagy antiszemita mémeket –, nem csoda, hogy szélsőjobboldali portálokról is átpártoltak erre a platformra. A Discord ingyenes, de havi 2,99 és 9,99 dollár közötti összegért a chatközösségek gyorsabb kapcsolatot, nagyobb emojikönyvtárat kapnak, és az előfizetők száma tavaly 30 százalékkal nőtt. A Microsoft 2021-ben 12 milliárd dollárt kínált a Discordért, amit a tulajdonosok elutasítottak, míg a legutóbbi tőkeemelésnél a befektetők 15 milliárd dollárra értékelték a céget.

A Discord azt állítja, a mintegy 900 alkalmazottjának 15 százaléka a szabályok betartását ellenőrzi, szűri a tartalmat, irtja a gyűlöletbeszédet, de a gyermekpornográfiára utaló jeleket is. Az ellenőröket gépi tanulással fejlesztett algoritmus is segíti. A Discord két kirívó esetben szolgált szélsőségesek veszélyes platformjaként. 2017-ben a chatközösségeiben szervezték a virginiai Charlottesville-ben a fehér felsőbbrendűséget hirdetők Unite the Right nevű tüntetését, ahol egy ellentüntetőt halálra gázoltak, és 49-en megsérültek. A tavaly a New York állambeli Buffalo egyik szupermarketjében tíz afroamerikait lemészárló, 18 éves Payton Gendron – akit idén februárban tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek – szintén a Discordon tette közzé rasszista kiáltványát. A platform mindkét esetben még a nyomát is eltüntette a szervereknek.