Lassú lassulás

Nincs sem szankciós, sem háborús infláció – legalábbis az euróövezetben. Idén márciusban a fogyasztói árak szintje 6,9 százalékkal haladta meg az előző évit, amikor már átlagosan 7,4 százalékos emelkedést mért az Eurostat. Így két év alatt közel 15 százalékos áremelkedés következett be. A magyar lakosság ugyanebben az időszakban 36,4 százalékos inflációval szembesült, és a januári csúcs után az ütem egyelőre csigatempóban lassul. Pedig a külső inflációs nyomás sokat gyengült. A tőzsdei gázár egy éve még megawattonként 75 euró körül ingadozott, majd lendületes növekedéssel augusztusra 300 euró fölé került, mára viszont 50 euróra csillapodott. A Brent olaj hordójáért egy éve több mint 110 eurót kellett fizetni, az ár most a 90 euróhoz közelít, de alulról. Az euróövezetben márciusban már olcsóbb volt a háztartási energia, mint egy évvel ezelőtt. Az alapvető élelmiszerek globális árszintje egy év alatt nagyjából az ötödével csökkent. A forintnak az importált inflációt hónapokon át felerősítő leértékelődése is irányt váltott, a kurzusa nagyjából ott van, mint egy évvel ezelőtt: tavaly áprilisban egy euróért átlagosan 375 forintot, egy dollárért 346 forintot kellett adni.

Nincs tehát külső oka annak, hogy a magyarországi infláció egyre jobban kiemelkedjen az uniós mezőnyből. Márciusban a KSH 25,2 százalékos inflációt mért, ami csupán szerény távolodás a januári csúcstól. Az Eurostat harmonizált indexe ennél árnyalattal nagyobb, 25,6 százalékos magyar inflációt jelez. Ez csaknem 11 százalékponttal magasabb a szlovákiainál és 9,1 százalékkal a csehországinál, holott mindkét ország súlyosabban függött az Oroszországból importált gáztól és kőolajtól, mint Magyarország.

Amíg a magyar kormány nem nyúlt a lakossági energia díjtételeihez, az infláció nem is lógott ki a regionális mezőnyből, ám az átlagfogyasztás felett az úgynevezett piaci árak bevezetése gyorsította a drágulást. A napokban eldőlt, hogy a globális árak esése ellenére a köbméterenként 767,2 forintos gáz- és a kilowattóránként 70,1 forintos áramár 2023 végéig marad. Mivel ezek a tényleges piaci árakat jócskán meghaladó díjak statisztikai értelemben csak szeptemberben kerülnek ki a bázisból, egészen addig lassítják az infláció csökkenését. A háztartási energia ára csupán azért mérséklődik valamelyest, mert a háztartások egyre kevesebbet fogyasztanak a drágább gázból, áramból.

Az infláció másik motorját az élelmiszerek adják, a csúcson egy év alatt bekövetkezett, ötven százalékhoz közeli drágulással. Bár márciusban ebben is volt némi csökkenés, a magyarországi élelmiszer-drágulás több mint duplája az euróövezetinek. Ez aligha válik az árstopok dicsőségére. Csakhogy az agrártermelés a harmadával esett tavaly, az import árszintjét az őszi hónapokban a gyenge forint emelte meg, a kormány pedig azonnal áthárítható extraadókkal sújtotta a kiskereskedelmi szektort. Nagy Márton a Gazdasági Versenyhivatallal összefogva online árfigyelő szolgálatot készül bevetni, hogy a kiskereskedelmi láncok működését monitorozzák.

Az állami beavatkozások árszintemelő hatása másutt is érződik. A jövedéki adók növelésének is része volt abban, hogy a szeszes italok, dohányáruk közel ötödével drágultak egy év alatt, ezen belül az alkoholtartalmú termékek átlagosan 27,4 százalékkal. A forint erősödése egyelőre sem a tartós fogyasztási cikkek, sem a ruházati termékek árszintjét nem törte le, ami azt jelzi, hogy az eurónként 380 forint alatti kurzus tartóssága iránt kétségek merülnek fel. A jelenlegi árfolyamot ugyanis az MNB 18 százalékos irányadó kamata tartja fent, amelynek csökkentését kormányzati körökben egyre nyilvánvalóbban elvárják.

A kormányzat immár csak egyetlen célra figyel: egy számjegyű legyen az infláció 2023 végén. Pedig az odáig vezető pálya sem mellékes, például ezen múlik, hogy csökken-e az idén a keresetek vásárlóereje, vagy szükség lesz-e pótlólagos nyugdíjemelésre. Mivel a kormány eddig sem riadt vissza attól, hogy rendeletekkel szabályozza az árak alakulását, borítékolható, hogy ha úgy adódik, decemberben is megteszi, annyira elkötelezte magát az önkényesen kijelölt célja mellett. Csakhogy az érdemi inflációs folyamatokat nem a decemberi adat fogja minősíteni. ¬ Farkas Zoltán