Óvatos kezdet
Tett egy apró lépést a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa egy későbbi kamatcsökkentés felé: a kamatfolyosó tetejét a jegybanki alapkamat plusz 12 százalékpontról, azaz 25 százalékról kedden alapkamat plusz 7,5 százalékpontra, 20,5 százalékra mérsékelte. Ez az a kamat, amelynek fejében az MNB – szükség esetén – korlátlan mennyiségű egynapos hitellel segíti ki a kereskedelmi bankokat. A kamatfolyosó alja pedig az alapkamat mínusz 0,5 százalékpont, vagyis 12,5 százalék, ez nem változott. A hivatalos megfogalmazás szerint ekkora kamatot kínálva a jegybank „korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról, meggátolva ezzel, hogy a bankközi kamatlábak ennél a szintnél alacsonyabbra süllyedjenek”.
A bankközi kamatok a kamatfolyosón belül ingadoznak, általánosságban az alapkamat körül. Csakhogy tavaly október 14-én, a forint drámai leértékelődésének megállítására a tanács egy rendkívüli ülésen felborította a hagyományos kereteket. A hitelkamatot 15,5-ről 25 százalékra emelte, a kamatfolyosó aljának 12,5 százalékos szintjét, valamint a 13 százalékos alapkamatot viszont érintetlenül hagyta, de azóta az egynapos betétekre 18 százalékos kamatot ad; erre a szintre álltak be a bankközi kamatok is. Az egynapos hitel kamatának felfelé tolásával az egynapos betét kamatlábának – a ténylegesen irányadó kamatnak – a további emelésére is teret adott magának az MNB, a kamatfolyosó keddi szűkítésével viszont ezt a lehetőségét kizárta. „Kiárazódtak a szélsőséges forgatókönyvek” – kommentálta a döntést Virág Barnabás jegybanki alelnök, aki a mostani lépést „a normalizációs folyamat részének” tekinti.
A 18 százalékos irányadó kamat csökkentése egyelőre nincs napirenden. Ez nem is csoda, hiszen súlyos kockázatai vannak. Egyrészt ezzel drágította meg a forint elleni spekulációt az MNB, másrészt a monetáris politika irányítói szerint ez a kamatszint alkalmas a bankrendszer felesleges, 11 ezermilliárd forintot meghaladó likviditásának, pénz- és hitelbőségének megcsapolására. A monetáris tanács márciusi ülésén a jegyzőkönyv szerint „a tanácstagok egybehangzóan amellett érveltek, hogy az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása és az egynapos betéti eszköz esetében a továbbiakban is a 18 százalékos kamat alkalmazása szükséges”. A közelmúltban bekövetkezett amerikai és svájci bankcsődöket pedig azzal kommentálták, hogy romlott a befektetői hangulat, a globális kockázatok fokozódtak. Ennek ellenére április 19-én Virág a Világgazdaságnak azt fejtegette, hogy az „extrém széles” kamatfolyosót már szűkíteni lehet. E nyilatkozat hatására a forint gyengülni kezdett, az euróval szemben 370-es kurzusról 380-ig ment, majd némiképp visszaerősödött. A monetáris testület ezen felbátorodva tartotta magát Virág ígéretéhez, az alelnök pedig hangsúlyozta, hogy a kamatfolyosó szűkítéséből az egynapos betéti kamat alakítására semmiféle következtetést nem szabad levonni. Többször is megjegyezte, hogy a 18 százalékos kamatszintre továbbra is szükség van, annak csökkentését az MNB a kockázati megítélés tartós javulásától, illetve az infláció mérséklődésétől tette függővé.
Az utóbbira azonban még várni kell. Márciusban az Európai Unión belül toronymagasan listavezető volt a magyarországi infláció, az összehasonlításra alkalmas, harmonizált index szerint a fogyasztói árak átlagosan 25,6 százalékkal haladták meg az előző évit. Ez több mint 8 százalékponttal nagyobb a második helyezett Lettország és 9,1 százalékkal Csehország inflációjánál. Az euróövezet átlagos inflációja pedig 6,9 százalék volt. A magyar kormányzat továbbra is adminisztratív intézkedésekkel próbálkozik: júniusig meghosszabbította az árstopot, addigra húsz termékkörön belül egy-egy áruféleség kötelező tízszázalékos árcsökkentését írta elő a hipermarketeknek, és árfigyelő szolgálatot tervez működtetni. Az elemzők 2023 átlagában a tavalyi 14,5 százalékot meghaladó, ám decemberre 10 százalékhoz közelítő vagy az alatti inflációt várnak. ¬ Farkas Zoltán
