Füzesi Attila

Portré

2023. április 27.

Veres Viktor

Füzesi Attila

üzletember

„Szinte tökéletes gyerekkorom volt” – mondja a 10,3 milliárdos vagyonával a száz leggazdagabb magyar listáján szereplő, 53 éves üzletember, aki heti kétszer történelmet tanít a fülöpjakabi általános iskolában. Az egyik ágon szociáldemokraták, a másikon „hithű kommunisták” voltak a nagyszülők, de nem voltak a rendszer haszonélvezői: „40 ezer forint és egy tanácsi lakás maradt utánuk.” Budapesti panelba született, édesapja jogászként a Belügyminisztériumban dolgozott, édesanyja pedagógus, iskolaigazgató volt. A fiuk utolsó állami ösztöndíjasként került a Lomonoszov Egyetem történelem szakára, igaz, oroszul alig tudott, „de egy helyi barátnő ezen sokat segített”. Harmadéves volt, amikor itthon a postaládában talált egy Budapesti Extra nevű ingyenes hirdetési újságot: „Mondtam édesapámnak, ezt meg kellene csinálni Moszkvában is.” Az Extra M négy év múlva milliomossá tette. Nem ismerték a klasszikus krémes tortákat Oroszországban, létrehozta hát az Eszterházy-láncot. Itthon a Trendo kávéház nem jött be, mert „túl drága a munkaerő és a bérlet”, az alumíniumöntödéjével nagyot bukott. Csillaghegyen és az Etele Pláza mellett épített lakóparkot, Zuglóban és Pilisborosjenőn folytatja, fogászati centrumot is nyit.

„Semmi műszaki érzékem nincs, de az autókat imádom.” A volt szocialista országok gyártmányait gyűjti. Szereti a repülést és a ralit. „Versenyen kívül végigmentem a Párizs–Dakaron, azt élveztem leginkább, ha valakit kihúztunk az árokból.” Egykori orosz élettársától és két magyar feleségétől hat gyermeke van. „A nyelvtanulásukból nem engedek.” Az oroszt a dadustól tanulják, amerikai vagy francia iskolában folytatják. A hétvégéket a fülöpjakabi 100 hektáros birtokán – „a tanyán” – tölti: „nem én gazdálkodom, de néha felülök a traktorra”.

¬ Kifogyott az üzleti ötletekből, hogy elment tanítani egy vidéki általános iskolába?

Tele vagyok ötletekkel, öt-hat évente új dologba kezdek, az a nehéz, amikor mérlegelni kell, mibe érdemes beletenni az energiát. A szervezés, a létrehozás érdekel, amikor érzem, hogy nem tudom száz százalékig beletenni magam, váltok. Számomra a tanítás is vállalkozás. Ajándékba kaptam a gyerekeimtől, hogy a helyi iskolában adjak történelemórát, mert soha nem használtam a diplomámat, nem is volt honosítva. Akkor mondtam, jó, de csináljuk rendesen. Elmentem óraadónak. Élvezem, hogy gyerekekkel foglalkozom, hogy visszajelzéseket kapok tőlük.