Vidám koktélpartik és hajnalba nyúló pókerjátszmák is színesítették a XX. század zseniális tudósa, a látnoki képességű Neumann János hétköznapjait. A nyitott, ám ellentmondásoktól sem mentes személyiség emberi oldalát is feleleveníti a születésének 120. évfordulójára megjelent monográfia.
Neumann János a Grand Canyonban lovagol 1940-ben és második feleségével, Dán Klárával princetoni otthonukban. Nehéz természet
Profimedia
Sokoldalúmatematikus
Zavarba ejtően sokféle dologgal foglalkozott tudósként az 1903. december 28-án Budapesten nagypolgári zsidó családba született Neumann János, ám mindennek a szilárd alapját a matematika adta. (A világ nagy részén máig John von Neumannként ismerik, mivel ügyvédként, majd bankárként dolgozó édesapja, Miksa az első világháború előtt nemesi címet kapott I. Ferenc József magyar királytól.) A jó hírű Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban is messze kitűnt matematikai tehetségével, ottani tanára, a legendás Rátz László a Műegyetemre küldte tehetséggondozó különórákra. De a történelemtanulással sem akadt problémája, miután korábban édesapja könyvtárából végigolvasta Wilhelm Oncken 44 kötetes világtörténelmét, amiből évtizedekkel később is hosszú passzusokat tudott fejből idézni. A Budapesten, Berlinben és Zürichben abszolvált egyetemi tanulmányai (matematika, kémia, fizika, filozófia) után Göttingenben korának egyik legnagyobb koponyája, David Hilbert mellett dolgozott, majd hamarosan érkeztek a professzori kinevezések: Berlinbe, Hamburgba, 1930-ban Princetonba.
Tudományos tevékenysége a matematika mellett (kimagasló eredményeket ért el például a halmazelmélet, a számelmélet és a matematikai logika területén) kiterjedt a játékelmélet tudományának megalapozására (a koreai háború idején ezt felhasználva döntött az amerikai hadvezetés úgy, hogy nem támadja meg Kínát), a kvantummechanikára, a ballisztikára, a robbanások matematikájára, az atom- és hidrogénbomba fejlesztésére. Érdeklődése 1944-től az elektronikus számítógép felé fordult, részt vett a legelső nagy gépek (ENIAC, EDVAC) kifejlesztésében, és az általa megfogalmazott elvek (kettes számrendszer, a gépek részei, utasítások) alapján készülnek a modern komputerek. Ezekre támaszkodva foglalkozott élete vége felé olyan gyakorlati és elméleti problémákkal, mint az időjárás-előrejelzés, az önreprodukcióra képes robotok vagy a mesterséges intelligencia.
Munkásságának egyetemességét és aktualitását jelzi, hogy most megjelent életrajzának indiai születésű (Oxfordban és Londonban fizikusi, majd orvos-kutatói diplomát szerzett) írója, Ananyo Bhattacharya azért kezdett Neumann történetének feldolgozásába, mert minduntalan a magyar tudós életművébe „botlott”, és barátai, köztük egy közgazdász és egy brit politikai stratéga is sokat áradozott neki róla.
