Változott az Orbán-kormány személyzeti politikája: mostanság olyanok juthatnak pozíciókhoz, akik azt ígérik, pénz nélkül is eredményt tudnak elérni. Az elmúlt hetekben nemcsak a katonaságnál és a tudománypolitikában hullottak a fejek, hanem a MÁV–Volánbusz-csoportnál és az MVM-nél is.
Motorvonatok a dorogi vonalon. Lejt a pálya
Veres Viktor
Menedzserinterjúk
„Mosóczi úrral éppen a döntéshozatali mátrixon dolgozunk” – avatja be aktuális teendőibe a HVG-t Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója. Immár a vasúti személyszállításhoz is értenie kell, legalábbis e tárgyban fog előterjesztéseket kapni a MÁV-Start Zrt. új elnökeként. Mosóczi László pedig a MÁV-Start vezérigazgatója. Reményeik szerint a jövőben már a döntéshozatal módja is hatékonyabbá teheti a vállalat működését. Barna Zsolt egyike annak a több mint harminc vezetőnek, akiket Lázár János építési és közlekedési miniszter rapid módon nevezett ki az állam három fontos szolgáltató vállalatához, a MÁV-hoz, a MÁV-Starthoz és a Volánbuszhoz. Csak néhányan a sorból: Wáberer György, a róla elnevezett cégnek immár csak volt tulajdonosa; Bogsch Erik, a Richter elnöke; Ratatics Péter, a Mol-csoport alelnöke; Eppel János, a Porsche Hungária korábbi vezérigazgatója; Magyar Péter, az igazságügyi miniszter volt férje, a Diákhitel Központ korábbi vezérigazgatója; Sors László, az adóhivatal korábbi vezetője; Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.
Akik a névsort végigfutják, nemcsak az juthat az eszükbe, hogy néhány kinevezettnek még akár a belső információk is jól jöhetnek a saját cégénél, hanem egy kérdés is: mi a garancia arra, hogy ők eredményesebbek lesznek, mint az elődeik? A MÁV felügyelőbizottságának elnöke például az a Baranyay László, akinek a regnálása alatt, a 2010-es évek elején két éven át is veszteséges volt a Magyar Fejlesztési Bank. Mások viszont a versenyszférában is bizonyítottak, így fogalmuk lehet arról, miként működtethető egy vállalat egyidejűleg költségérzékenyen és ügyfélközpontúan. Bármelyik menedzser számára izgalmas lehet belülről megismerni az ország legnagyobb fuvarozóvállalatainak működését, de különösen igaz lehet ez azokra, akiknek a cége, szervezete például nagy mennyiségű árut mozgat, legyen az jármű, olajtermék vagy építőanyag. Van, aki így a konkurenciát, más a szolgáltatóját ismerheti meg belülről.
Az érintettek optimisták, Vida József bankár például a Volánbusz elnöke lett, és szerinte „ha mindenki beleteszi a tudását a feladatba, akkor abból jó dolgok jönnek ki”. A menedzserek tudomása szerint felkérésük személyesen Lázár János miniszteren múlt. A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva – aki a MÁV-Start felügyelőbizottságának elnöke lett – egyelőre annyit mondott a HVG érdeklődésére, hogy „Lázár János miniszter úr felkérése megtisztelő volt számomra, a felügyelőbizottság elnökeként a legjobb tudásom és tapasztalatom szerint fogok dolgozni”. Szakmabeliek szerint Lázár azt várhatja tőle, hogy a kompetitív piac szabályai szerint, költséghatékonyan és eredményorientáltan végezze a dolgát. A feladat nem lesz annyira idegen számára, mert valaha – Bokros Lajos minisztersége idején, a kilencvenes években – a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként már felügyelte a MÁV-ot, és 2010 előtt ült az MVM és a Mavir igazgatóságában is.
Volt, aki azért nem akart nyilatkozni, mert még az első testületi üléseket sem tartották meg, de azt semmiképpen sem gondolja, hogy ez csak egy kirakatállás lesz számára. A pénzre viszont nem szorul rá – tette hozzá. Igaz, azt sem mondta, hogy ingyen végezné el a „várhatóan sok munkát”, vagy netán jótékonykodna a fizetségből. A MÁV- és Volán-cégeknél jellemzően havi bruttó 500-700 ezer forint az igazgatósági és 400-500 ezer forint a felügyelőbizottsági járandóság, csak a vezérigazgatói, igazgatói jövedelmek érik el a bruttó 2-3 millió forintot.
A MÁV felügyelőbizottságában kapott helyet a Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke, Bánáti János. Azt mondja, hogy miután önként távozott a kamara éléről, hogy helyet adjon a fiatalabbaknak, nem gondolta, hogy „kertet fog művelni otthon”, számított rá, hogy lesz elfoglaltsága. Már korábban is, amikor Lázár még a Miniszterelnökségen volt, az ügyvédi irodája jó kapcsolatokat ápolt a miniszterrel, vállalt egyebek közt cégalapítási feladatokat, példaként említi a Mezőhegyesi Ménesbirtokot. Politikai jellegű megbízatást azonban soha nem vállalt, és ezután sem fog – szögezi le. Mivel Lázár ismerte, Bánáti szerint ezért jelölte őt a MÁV felügyelőbizottságába, de más tisztségek is szóba jöttek, ám azokat az ügyvéd nem konkretizálja.